Május 3-án, pénteken Vörösmarty-napot rendezett a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány: emlékhellyé avatták a Vörösmarty Emlékházat, megnyitották a Szűcs Galériát, egy minikonferencia keretében pedig még a hazafias nevelés kihívásait is megvitatták.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a Nemzeti Művelődési Intézettel együttműködésben szervezte meg és bonyolította le 2024. április 22. és 28. között a „Közösségépítő Kultúránk (KÉK)” elnevezésű programsorozatot.
Hogyan született a Velencei-tó? Kik lakták, mielőtt az óriások használták szikláit dobókockáknak? Hányan estek áldozatul a tavi sellők csábításának és a tündérek tréfáinak? Miként gyakorlatoztak a magyar huszárok a tó kiszáradt medrében? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó abban a gazdagon illusztrált, csodálatos kivitelű kötetben, amelyet hétfőn, április 15-én mutattak be Kápolnásnyéken.
A portája előtt sepreget Rónai Egon televíziós és rádiós műsorvezető, amikor a Velencei-tó magazin újságírója megérkezik nyaralójához 2023 nyárelőn. Hamarosan arra kérjük azonban, hogy kicsit sepregessen a tóparton is – ám ezt akkor ő még nem tudja, kicsi gyerekeit terelgeti csak, és udvariasan beenged abba a közegbe, ami eddig a nyilvánosságtól távol, csak az övé és családjáé volt. Persze ezúttal nem szó szerint, hanem átvitt értelemben kérjük őt a sepregetésre – azaz arra, hogy mondja el, mit gondol a mai Velencei-tóról. Mert hiába van a főváros zajos médiavilágától távol, egészen biztosan van véleménye az Egyenes beszéd, a Húzós és a reggeli rádiós műsorok vezetőjének, kötetek szerzőjének, Prima Primissima-díjas újságírónak arról a folyamatos változásról, ami itt zajlik.
A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.
Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel.
2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
Egyhelyben áll, mégis nagy lépéseket tett előre a pákozdi Miskahuszár a 2023-as évben. A látványosságot gondozó Honvédő Miskahuszár Alapítvány elérte a közhasznúsági fokozatot, így mostantól gyűjtheti az adó 1 százalékát. Jövőre önkénteseket fogadhat tervezett rendezvényeihez és nem mellesleg: készül a forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójára.
175 éve zajlott az 1848-as szabadságharc és forradalom. Az eseményről a pákozdi Katonai Emlékpark is megemlékezik 2023-ban. A 2022-es Év Emlékhelye címet elnyert emlékpark az országos szintű Emlékhelyek Napja programsorozat központi helyszínét adta idén. Többek között nyáresti programokkal, megemlékezésekkel várták a látogatókat.
„Nagyon köszönjük, imádtam ezt a szezont is, jövőre újra minden előadáson ott leszek” – fejezte ki örömét egy hűséges néző a kápolnásnyéki Csajághy Laura Szabadtéri Színpad 2022-es nyári szezonjának utolsó, tizedik előadásán augusztus végén. Az idei esztendőben is sikerült nemzetközi szintű produkciókat hozni a Velencei-tóhoz, íme a nyár legemlékezetesebb pillanatai.
Idősebb és ifjabb Pápai Imre a helyi mentős élet két megkerülhetetlen alakja. Nem mellesleg a Velencei-tó térségének szerelmesei mindketten, akik a Velencei-tó magazinnak meséltek a térséghez fűződő kapcsolatukról épp úgy, ahogy egymást motiváló inspirációkról, gyermekkori nyarakról, éjszaki fürdőzésekről és arról, hogy az utóbbi években mit kaptak vissza a régi érzésekből.
2023-ban a Velencei-tavi Turisztikai Évadnyitón a Velencei-tóért díjat Dr. Görög István nyugalmazott ezredes, a pákozdi Katonai Emlékpark megálmodója kapta. Az elismerés, mint fogalmazott, a vele dolgozó teljes közösséget illeti.
Tavaly újabb szolgáltatással gazdagodott a Velencei-tó térsége, amikor a vidéki terjeszkedés jegyében a Főtaxi megjelent Velencén. Az pedig csupán a véletlen műve, hogy a társaság vezérigazgatója is, nem sokkal korábban, épp a Velencei-tavat választotta otthonául. Reich Ádám számára a velencei élet nem ismeretlen, még ha a zajos fővárosból is költözött.
Gárdonyban Bory-Nyiri Zsuzsanna már az év végi ünnepkörre készül lélekben. Levendulakertjében júliusig illatozott az angol és a francia levendula, ám a szezon végeztével sem fejeződik be a munka. Csak áthelyeződik a műhelybe, ahol illatos és dekoratív csomagok készülnek.
A Velence Resort & Spa**** szálloda az elmúlt három évben jelentős, közel 2 milliárd forintos nagyságrendű beruházást hajtott végre azzal a céllal, hogy a szálloda a vendégek felé is megújuljon, az elérhető szolgáltatási kör bővüljön, így vendégeik számára a korábbinál még magasabb szintű szolgáltatást nyújthasson, illetve azért, hogy a szállodakomplexum energiahatékonyságát jelentősen javíthassa.
Olyan különlegességeket hoztunk a Velencei-tó magazin TOP 5 rovatába, amelyeket érdemes más szemmel is megnézni, mint korábban. Van, aki naponta elautózik, elsétál a Szarvas szobor mellett Gárdonyban, mégsem tud róla semmit. A lovasberényi Kazal-hegy geológiai csodáját azonban alig ismeri valaki, ahogy a verebi vitézzel sem biztos, hogy sokan találkoztak. Eláruljuk azt is, miért érdemes ellátogatni a nadapi templomba és a legvégén pedig azt, hol lehet egy ilyen kirándulás csúcspontja a Velencei-tónál.
Hűvös fuvallatok érkeznek a Vértes felől, visszavert napsugarak a Velencei-tóból – megannyi áldásos természeti hatás, amely lehetővé teszi, hogy a környék Magyarország egyik legjelentősebb borvidékének szerves része lehessen. Ezúttal igazi bortúrára indultunk, hogy megmutassuk olvasóinknak, milyen különlegességeket rejt ez a vidék. Csiklandozó buborékokat, aranyló gyöngyözőborokat, pét-natot és pezsgőt is találtunk. Kövessék utunkat és példánkat – egészségükre!
Régi álmát valósította meg a gárdonyi vasútállomás egyik kicsi, de annál frekventáltabb helyén Szigetvári Orsolya az Útravaló Speciality Kávézó megnyitásával. Különleges kávéit a helyiek és a környéken nyaralók is imádják.
Példaértékű kezdeményezés kezd megvalósulni a tóparton: minőségi és környékbeli termelők termékei érhetők el a Velencei-tavi Kosárközösségnél. Szenvedélyesen keresik a finomat és a minőséget, és csak olyat kínálnak, amit maguk is szívesen az asztalra tesznek otthon.
„Részletes és látványos terveket mutatott be a sukorói Fiatalokért Központ kapcsán Maszlavér Gábor szakmai igazgató az idei Velencei-tavi turisztikai évadnyitón. Megújuló energiákat használó, hullámzó főépülettel megálmodott s 21. századi, modern, több száz főnek szállást nyújtó, valamint több ezer fő számára kikapcsolódást és fejlődésre lehetőséget biztosító világ tárult elénk.
A Velencei-tó hajós életének egyik kedves és sokat látott ismerőse a Vadliba. Ez a hajó vitorlásversenyek kísérőjeként, zsűrihajóként szolgált évtizedeken át. Most a parton várja sorsának alakulását.
Nem csak a vízparton, a kerékpárutakon és a kiállítóterekben, de a Halász-kastély kertjében otthonra lelt, műtárgyként nyilvántartott gőzmozdonyban és tűzoltókocsiban is felhőtlen kikapcsolódás várja majd a látogatókat. A felújítási munkálatok tavasszal megkezdődtek, így várhatóan a közeljövő új idegenforgalmi attrakcióját fedezhetik fel a családok, amikor belépnek a szabaduló szobává alakított gőzösbe.
Az 1920-as évektől a ’60-as évekig szemezgettünk a Fortepan fotó gyűjteményéből. A Velencei-tó sokak számára volt kikapcsolódási helyszín már dédszüleink idejében is. A fekete-fehér felvételek tanúskodnak a 20. század kezdetének romantikus világáról épp úgy, ahogy a háború idején megélt nehézségekről. A táj, a fürdőzők, az ismert emberek és a környék jól ismert vendéglátóhelyei nosztalgiával töltik el a szemlélődőt. Tartsanak velünk erre az időutazásra!
Nem csak a nyári szezonban, de azon kívül is izgalmas kikapcsolódást ígér a Velencei-tó térségének legújabb turisztikai látványossága, a szabadulószobává alakított műemléki gőzmozdony és vasúti kocsi. Családoknak, a századelő romantikáját kedvelőknek egyaránt kötelező, toplistás program lesz.
Újabb különleges képzési helyszínnel gazdagodott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola: a Velencei-tótól mintegy 20 percre, Csákváron, a Vértes ölelésében talált páratlan lehetőséget a kihelyezett programok megvalósítására. A Publo Panzió szállóvendégei számára a város remek kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt.
Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.
Május 8. és május 14. között a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola kápolnásnyéki központjában, a Halász Gedeon Eseményközpontban látható a Néprajzi Múzeum „Istennel talállak, testvérem! Cigány történetek” című utazókiállítása. A tárlat középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó”, legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill etnográfus, nyelvész kutatásai, alig ismert fényképei, kéziratai és magnószalag-felvételei állnak, valamint az ezekből kibomló történetek. A kutatás során olyan érzékeny történetek is kibontakoztak, mint a már rég halott apák és nagyapák emléke, vagy a roma holokauszt Erdős Kamill által is érzékelt következményei. Az utazókiállítás megnyitó ünnepségére szerdán délután 15 órától került sor, a rendezvényen beszédet mondott Rodics Eszter, a Népfőiskola elnöke, a zenéről pedig Balogh Guszti és Horváth Márk gondoskodott.
„Ariadné fonala” címmel nyílt kiállítás a Szombathelyi Képtár textilgyűjteményéből a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola és a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány 2024-es évének első nagyszabású kiállítása július 14-ig várja a látogatókat. A tárlaton olyan alkotók - méreteiben és alkotási folyamatában is – monumentális munkái láthatók, akik a magyar textilművészet legjavát képviselik. L. Simon László, a kiállítás kurátora elmondta, a válogatás maximálisan szubjektív: semmiképpen sem törekedett ugyanis arra, ami egy művészettörténésztől elvárható lenne, azaz, hogy a műfaj, illetve a szombathelyi gyűjtemény összetettségét feltárja.
Április 22. és április 29. között lesz megtekinthető a Kertész Imre Intézet legújabb, időszaki kiállítása a kápolnásnyéki Halász-kastély étterem és rendezvényházban. A tablók a Nobel-díjas írónk életútját mutatják be főbb műveinek máig érvényes üzenetein keresztül. Az ingyenes tárlat a kéziratok és fényképek mellett, Kertész Imre szépprózai műveiből, naplófeljegyzéseiből és nyilatkozataiból is válogat. A hét, egyenként kétoldalas tablóból álló kiállítás olyan főbb témakörök köré rendeződik, mint a szabadság és valóság; a túlélés és önmegértés; az egyén, a sors és a történelem viszonya; a tudás és a felelősség; a remény és a szeretet. De a tárlat megidézi az auschwitzi túlélő tapasztalatait csakúgy, mint az Európa nyomasztó örökségét kíméletlenül elemző és a hazánk, kultúránk jövőjéért aggódó magyar író gondolatait is.
A tavaszi szezon kezdetével, április 20-án, szombaton újra kinyitja kapuit a kápolnásnyéki Halász-kastély. Az intézmény ezúttal is egy nagyszabású, különlegesnek ígérkező kiállítással készül az érdeklődő közönségnek: az „Ariadné fonala” című tárlat a Szombathelyi Képtár textilgyűjteményéből mutat be érdekes válogatást. Magyarország legnagyobb kortárs textilgyűjteményének őrzőjeként a Képtár varázslatos munkákkal rendelkezik, kollekciójában megtalálhatók magyar művészek fal- és tértextil, továbbá ipari textil alkotásai, de nemzetközi alkotók miniatűrtextiljei, valamint zászló és szalag gyűjteménye is. A Halász-kastélyba érkező alkotások kiállításának kurátora L. Simon László. A tárlat július 7-ig várja majd látogatóit.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola április 15-én délután 13 órától díjátadóval egybekötött kötetbemutatót tart a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. A „Mesék a Velencei-tóról” című pályázatra közel 140 mese érkezett, ebből a zsűri 60 mesét tartott érdemesnek arra, hogy nyomtatásban is olvasható legyen. Az ünnepségen L. Simon László író, költő, a Népfőiskola védnöki testületének tagja készül köszöntővel, melyet a „Mesék a Velencei-tóról” című könyv bemutató-beszélgetése követ. A programon részt vesz: Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, Iancu Laura József Attila-díjas magyar író és költő, néprajzkutató, S. Töttő Rita újságíró és Rodics Eszter, a Népfőiskola elnöke, moderátor: Novák Péter színész, rendező, szövegíró. Délután 14 órától pedig a meseíró pályázat díjátadó ünnepélye veszi kezdetét. Az április 15-i eseményen az érdeklődők megvásárolhatják az újonnan bemutatott kötetet.
Április 11-én, a magyar költészet napján ünnepélyes keretek között avatják fel Baráth Fábián szobrászművész Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordítóról készült domborművét a gárdonyi Fejér Megyei Irodalmi Emlékfalnál. A rendezvényen délután 16 órától köszöntőbeszédet mond Kalász Orsolya költő, műfordító, L. Simon László író, költő, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány alapítója és Tóth István Gárdony Város polgármestere. Az alkotást Szentmártoni János a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára avatja fel.
A márciusi 4-i Történelem Klub a gárdonyi Nemzedékek Házában a nőnap és a márciusi forradalomról szólt: az érdeklődők „Nő kezében zászló, férfi kezében kard” címmel hallgathatták meg Kovács Ágota Johanna történész, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely munkatársa és Oláh László nyugállományú alezredes, a létesítmény szakmai igazgatója izgalmas előadását. A két szakember a nőnapra és nemzeti ünnepre hangolódva idézte fel a forradalom és szabadságharc időszakát, és a helytállást, amely gyakran elsöpörte a különbségeket a nők és a férfiak között. A Történelem Klub következő előadására április 8-án kerül sor, akkor olyan állatokról és növényekről lesz szó, amik meghatározó, taktikailag fontos szerepet játszottak a hadtörténelemben.
Öt év alatt nyolcvan rapvideót készített Hamar Jani, akit megihlettek a mai magyar közélet neves szereplői, mozzanatai, mozgatórugói. De ki is ez az ember, aki Köllő Babettet, Korda Györgyöt és Györfi Pált is megszólította már klipjeivel és akik boldogan meg is osztották azokat közösségi oldalaikon? Egy biztos: Velencén és a tókörnyéken jól ismerik őt.