Korábbi lapszámaink
- Részletek
- egyedi cikkek
- 2023. február 01. szerda, 11:57
Kulturális, idegenforgalmi, gasztronómiai, gazdasági magazin
Elindult a kápolnásnyéki szabadulószoba próbaüzeme: az érdeklődők csütörtöktől vasárnapig oldhatják meg a rejtélyt a Nyéki expresszen.
Szeptember 25-én, hétfőn ünnepélyes keretek között került sor a kápolnásnyéki Halász-kastély parkjában található felújított szertartályos gőzmozdony és vasúti kocsi, valamint az abban kialakított különleges szabadulószoba átadására.
Szeptember 22-én Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke nyitotta meg a Dante és Liszt Ferenc kapcsolódását bemutató kiállítást Kápolnásnyéken a Liszt Művészházban.
A portája előtt sepreget Rónai Egon televíziós és rádiós műsorvezető, amikor a Velencei-tó magazin újságírója megérkezik nyaralójához 2023 nyárelőn. Hamarosan arra kérjük azonban, hogy kicsit sepregessen a tóparton is – ám ezt akkor ő még nem tudja, kicsi gyerekeit terelgeti csak, és udvariasan beenged abba a közegbe, ami eddig a nyilvánosságtól távol, csak az övé és családjáé volt. Persze ezúttal nem szó szerint, hanem átvitt értelemben kérjük őt a sepregetésre – azaz arra, hogy mondja el, mit gondol a mai Velencei-tóról. Mert hiába van a főváros zajos médiavilágától távol, egészen biztosan van véleménye az Egyenes beszéd, a Húzós és a reggeli rádiós műsorok vezetőjének, kötetek szerzőjének, Prima Primissima-díjas újságírónak arról a folyamatos változásról, ami itt zajlik.
A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.
Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel.
2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
175 éve zajlott az 1848-as szabadságharc és forradalom. Az eseményről a pákozdi Katonai Emlékpark is megemlékezik 2023-ban. A 2022-es Év Emlékhelye címet elnyert emlékpark az országos szintű Emlékhelyek Napja programsorozat központi helyszínét adta idén. Többek között nyáresti programokkal, megemlékezésekkel várták a látogatókat.
Újabb alkotásokkal gazdagodott a Velencei-tó térsége azzal, hogy L. Simon László két alkotása is helyet kapott a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontnál. Gondolatai térbe emelésében két alkotótársa, Szőke Gábor Miklós és Kontur András voltak segítségére. „Grafovizuális” élmények várnak tehát a szemlélőre.
A Bence-hegyi kilátó után a Velencei-tó térségének második legnagyobb látványossága a Miskahuszár szobra, melynek életében 2022-ben új fejezet kezdődik. A Honvédő Miskahuszár Alapítvány és a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola nagy terveket sző a hatalmas alkotás körül.
Tavaly újabb szolgáltatással gazdagodott a Velencei-tó térsége, amikor a vidéki terjeszkedés jegyében a Főtaxi megjelent Velencén. Az pedig csupán a véletlen műve, hogy a társaság vezérigazgatója is, nem sokkal korábban, épp a Velencei-tavat választotta otthonául. Reich Ádám számára a velencei élet nem ismeretlen, még ha a zajos fővárosból is költözött.
A tűz nem csak a szemében és a lelkében lobog, Molnár Hajnalka egész életének ugyanis fontos szereplője a láng. A légtornász-tűzzsonglőr előadóművész számára hosszú út vezetett Gárdonyig, ahol végül családot alapított, s melynek közelében mozgásstúdióját is létrehozta. Tavaly még babával a pocakjában zsonglőrködött, most pedig már egy éves kislányával a kezében teszi ugyanezt. Otthonában fogadott bennünket Hajnalka, aki több mint hatszáz gyermeket ismertetett meg eddig a mozgás szeretetével.
Nem messze az ország egyik legjelentősebb turisztikai célpontjától, a Velencei-tó mellett fekszik a féltve őrzött Dinnyési fertő. Gazdag madárvilágát évtizedek óta őrzi, figyeli Fenyvesi László természetvédelmi őr és környezeti nevelő.
Olyan különlegességeket hoztunk a Velencei-tó magazin TOP 5 rovatába, amelyeket érdemes más szemmel is megnézni, mint korábban. Van, aki naponta elautózik, elsétál a Szarvas szobor mellett Gárdonyban, mégsem tud róla semmit. A lovasberényi Kazal-hegy geológiai csodáját azonban alig ismeri valaki, ahogy a verebi vitézzel sem biztos, hogy sokan találkoztak. Eláruljuk azt is, miért érdemes ellátogatni a nadapi templomba és a legvégén pedig azt, hol lehet egy ilyen kirándulás csúcspontja a Velencei-tónál.
Fejér megyében a Velencei-tavi régió környezeti adottságainak és a fejlődő borászati célkitűzéseknek köszönhetően egyre több minőségi bor készül. A térség így nem csupán a kézműves söreiről, gasztronómiai kultúrájáról, turisztikai, kulturális és művészeti fejlesztéseiről, hanem a velencei-tavi borokról is híressé vált. A méltán elismert helyi borok története egészen a múlt századig nyúlik vissza, ám a legkorábbi, borkultúrához kapcsolható leletek az első bronzkorból, a Bence-hegy mögötti területen fekvő, nadapi szintezési pont melletti János-hegy tövéből származnak.
Két éve nyitotta meg a Dinnyési Parasztudvart Király Attila és Takács Mónika, akiknek legmerészebb álmaiban sem szerepelt akkora siker, mint amit mára mégis megértek. Ezrével érkeznek hozzájuk a gyerekek, akik boldogan vetik bele magukat egy mára már letűnt kornak tűnő földközeli, paraszti világba. Ahol az állatok úgy élnek, ahogy régen a tanyákon. Boldog itt állat, ember egyaránt.
Példaértékű kezdeményezés kezd megvalósulni a tóparton: minőségi és környékbeli termelők termékei érhetők el a Velencei-tavi Kosárközösségnél. Szenvedélyesen keresik a finomat és a minőséget, és csak olyat kínálnak, amit maguk is szívesen az asztalra tesznek otthon.
Ma már látványos szőlészeti-borászati-turisztikai birodalom, de pár évtizede még csak kukoricaföld és egy leégett présház volt a Lics pincészet helyén. A természet és az emberi tevékenység közös munkájának legszebb eredménye a bor, melynek készítése itt, a Velencei-tó mentén ma is fontos gazdasági tevékenység. A Lics család számára mindez a szőlőtőkék tövében kezdődik, és a vendégfogadás szeretetével végződik.
Az őszi virágok szépségét és a gasztronómia világának egy különleges szeletét hozta el látogatói számára a velencei „Titkos kert” nagyasszonya. A virágszirmok pazar pompája ugyanis nem csak a virágágyásban, de ételek kiegészítőjeként is csodálatos az érzékszerveknek…
A Velencei-tó hajós életének egyik kedves és sokat látott ismerőse a Vadliba. Ez a hajó vitorlásversenyek kísérőjeként, zsűrihajóként szolgált évtizedeken át. Most a parton várja sorsának alakulását.
Nem csak a vízparton, a kerékpárutakon és a kiállítóterekben, de a Halász-kastély kertjében otthonra lelt, műtárgyként nyilvántartott gőzmozdonyban és tűzoltókocsiban is felhőtlen kikapcsolódás várja majd a látogatókat. A felújítási munkálatok tavasszal megkezdődtek, így várhatóan a közeljövő új idegenforgalmi attrakcióját fedezhetik fel a családok, amikor belépnek a szabaduló szobává alakított gőzösbe.
1944 júniusának közepén a Velencei-tó környékén nem sokat lehetett érzékelni a háborúból. Vitorlások szelték a hullámokat, kezdtek megtelni a nyaralók, kinyitottak a strandok, esténként cigányzene szólt a kerthelyiségekben. Legalábbis a korabeli üdvözlőlapokból ez a kép rajzolódik ki a késői olvasó előtt – legfeljebb a fiatalembereket hiányolták a táncolni vágyók. A háború távolinak tűnt, a magyar csapatok a Kárpátoktól pár száz kilométerre keletre álltak, április közepe óta Budapest sem kapott jelentős bombatámadást. Be kell azonban kalkulálnunk azt, hogy a német megszállás után a cenzúra miatt óvatosabban fogalmaztak a levélírók, legfeljebb négyszemközt tárgyalták ki a megrázó, nyugtalanító híreket, mint a tókörnyéki zsidóság összegyűjtését és Fehérvárra szállítását, a légiriadókat, a szövetségesek partra szállását, a szovjet hadsereg erőösszpontosítását. A levelekben hallgattak ezekről, vagy legfeljebb virágnyelven utaltak rájuk.
Nem csak a nyári szezonban, de azon kívül is izgalmas kikapcsolódást ígér a Velencei-tó térségének legújabb turisztikai látványossága, a szabadulószobává alakított műemléki gőzmozdony és vasúti kocsi. Családoknak, a századelő romantikáját kedvelőknek egyaránt kötelező, toplistás program lesz.
Újabb különleges képzési helyszínnel gazdagodott a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola: a Velencei-tótól mintegy 20 percre, Csákváron, a Vértes ölelésében talált páratlan lehetőséget a kihelyezett programok megvalósítására. A Publo Panzió szállóvendégei számára a város remek kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt.
Csákberény alig több mint fél órára található a Velencei-tótól. A kis vértesi településen nagy terveket dédelget a „Na mi újság Wágner Úr?” Kulturális és Sport Egyesület, melynek 2014-es megalakulása óta már nagyon sok minden történt a községben. A „Malom” a térség kultikus helyeként a látogatók egyik kedvence, ahogy az egyesület mementójaként a természetben felállított, grafftizett metrószerelvény is. Hogy miért érdemes ide látogatni? – erről mesélt Takács Lajos alapító.
Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.
A kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpont ad otthont idén a „Hangzó Helikon Fesztiválnak” október 14-én, szombaton. A programokon a versek, a zene, a kultúra és művészet fonódik össze, így a közönség az énekelt versek kiváló képviselőivel találkozhat a hagyományteremtőnek szánt első Hangzó Helikon Fesztiválon. Október 14-én látható és hallható lesz Bognár Szilvia „Titoktok”, a Kaláka együttes „Három székláb”, valamint Szarka Gyula és zenekarának „Bor és leányka” című produkciója, de színpadra áll a Misztrál együttes, illetve Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák is.
Őszköszöntő kastélyünnepre készül október 7-én a Halász-kastély Kápolnásnyéken. Az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szombaton délután 16 órától Schweidel Józsefre, a Halász család hős tagjára emlékeznek koszorúzással és mécsesgyújtassal a családi keresztnél, míg 17 órától versszínházi előadást tekinthet meg a közönség.
Hamarosan véget ér a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola meseíró pályázatának beadási határideje: szeptember 30-ig várják a műveket a szervezők. A „Mesék a Velencei-tóról” című pályázatra korosztályi megkötés nélkül, egyének, csoportok és családok jelentkezését is várják, az alkotások szólhatnak a tó környékének épített vagy természeti örökségeiről, híres lakosairól, szülötteiről és a fontosabb hagyományokról. De akár a Velencei-tó térségében játszódó történeteket is megírhatják a pályázók. A legjobb 15 alkotás bekerül a készülő „Mesék a Velencei-tóról” című, gazdagon illusztrált kötetbe.
Gyermekeknek szóló FÜLEmüle kastélykoncertet rendeznek Kápolnásnyéken október 1-én, a zene világnapján. A koncertsorozat keretében a kicsik énekelhetnek, játszhatnak, és kipróbálhatják a legkülönbözőbb hangszereket is Bartek Zsolt klarinétművész és vendégei jóvoltából. Vasárnap a program délelőtt 11 órakor veszi kezdetét a kápolnásnyéki Halász-kastélyban.
Fergeteges sikerrel mutatta be a Budapesti Kamaraopera és a Savaria Barokk Zenekar Christoph Willibald Gluck: „A rászedett kádi” című egyfelvonásos vígoperáját kedden este a Velence-tavi Galériában. Az előadás az Ezeregyéjszaka meséjét dolgozta fel, Omár, a kelmefestő csúnya lányának szerepét pedig a hagyományoknak megfelelően buffo tenor énekelte. A vígopera remek hangulatban, telt ház mellett zajlott – közölték a szervezők.
Épületsétával készülnek a közönségnek a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékházban és parkjában a Kulturális Örökség Napjai alkalmából. A programon az érdeklődők olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint, hogy hol született Vörösmarty Mihály? Hogyan épült az épület? Meddig lakta a házat a Vörösmarty család? Ki volt a valaha ott élő Norah Drewet és Kresz Géza? S mikor mutatták be először Nyéken a Csongor és Tündét? Szeptember 17-én, vasárnap délelőtt 11 órától Mester Ildikó kalauzolja el a vendégeket a különleges épületsétán.
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából vezetett kastélytúrával és rendhagyó tárlatvezetéssel is készül közönségének a kápolnásnyéki Halász-kastély és a Vörösmarty Emlékház. Szeptember 16-án délelőtt 11 órától az örökségvédelem jegyében szervezett kastélytúrán Bányai Balázs történész, a kastély történetét bemutató „Kastély-mese” című kötet szerzője kalauzolja el az érdeklődőket, míg szeptember 17-én, vasárnap délelőtt 11 órától Mester Ildikó, a Vörösmarty emlékhely gazdája mesél kicsiknek és nagyoknak az épületről és a Vörösmarty családról.
