Keresés


Kulturális, idegenforgalmi, gasztronómiai, gazdasági magazin
Hirdetés

A magazin letölthető változata




Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb nyári számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.

VELMA rövid hírek


Hirdetés

Arborétum és Vadaspark: a Velencei-tó ékszere Élmény a családnak, élmény a gyerekcsoportoknak

Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel. 

A Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark a Velencei-tó térségének egyik legnagyobb természeti kincse. A tótól északra, Pákozd és Sukoró közigazgatási területén fekszik, melynek nagyobb hányada a Velencei-hegység részét képező Mészeg-hegyen, kisebb részben pedig a Mészeg-hegytől keletre elterülő sík területen fekszik. A tanösvénnyel, pihenőparkkal, kalandjátszótérrel, erdei iskolával és mesterséges tóval ellátott arborétum két éve vadasparkkal bővült. Méltán vált ezutóbbi fejlesztés a családok kedvencévé, ahol ma már számos faj lelt otthonra. 2017-ben 7,25 hektáros területen jött létre a bemutató jellegű vadaspark, mely hazánk nagyvadjait, az őzet, dámszarvast, gímszarvast, vaddisznót és muflont hivatott megismertetni a közönséggel. Emellett megépült a 12 méter átmérőjű, 4 méter magas, osztott terű madárröpde is, ahol tizennégy madárfajt, többek közt a közönséges fácánt, a királyfácánt, a foglyot és a vadpulykát mutatják be az érdeklődőknek. A kertek által közrefogott pihenőhelyek mentén interaktív ismeretterjesztő eszközök segítik az érdeklődők eligazodását a hazai nagyvadak világában.


Az arborétum múltja

A Velencei-tó déli partján sorra épültek a vendéglátóhelyek, szállodák, a part rendezésével strandok, fürdőhelyek létesültek. Az északi parton jobbára a természetbe vágyók igényeit szerették volna kielégíteni, így született meg egy arborétum létrehozásának gondolata, melynek megvalósítását a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság végezte el.


A telepítés megkezdődött

Az arborétum fejlesztési tervei 1976-ban készültek el. Ezen tervek szerint a kiszemelt 96 hektáros terület egy részén különféle örökzöld és lombhullató fa,- és cserjefajok telepítését, sétálóutak kialakítását, kilátó építését, horgásztó kialakítását szerették volna megvalósítani.  E terv alapján a kivitelezési munkálatok 1980-as évektől kezdődtek meg. A különféle növényfajokat az ország több csemetekertjéből szerezték be a szakemberek, amelyeket eleinte a terv szerint telepítettek. Ám hamar kiderült, hogy a megálmodott tervek megvalósítása a környezeti tényezők, a meglehetősen rossz termőhelyi viszonyok miatt nem kivitelezhetők. Ettől fogva a korábbi tervektől eltérően más, főként szárazságtűrő növényfajokkal történtek telepítések. Az arborétum mai képét ezen fajok határozzák meg. A jelenlegi statisztika szerint az arborétumban egészen pontosan 111 fa-, illetve cserjefaj található meg, melyekből 62 a Kárpát-medencében őshonos, 49 pedig idegenhonos (észak-amerikai, ázsiai, dél-európai) faj. 


A növényvilágon túl

A telepítésekkel párhuzamosan elkezdődött egy 15 méter magas kilátó és a jelenlegi tájmúzeum építése, melyek 1985-86-ra készültek el. Az épületben alakították ki később a Velencei-tó és a Velencei-hegység természetrajzát bemutató kiállítást, melyhez a kiállítási anyagot a Magyar Természettudományi Múzeum biztosította. A látogatók számára 1990-ben nyílt meg az arborétum területe, mely közel 10 évig változatlan formában fogadta az érdeklődőket.

2000-ben azonban elkezdődtek a változások: kialakítottak egy 1300 méter hosszú, kilenc állomásból álló, nagyméretű tájékoztató táblákkal ellátott tanösvényt, melynek megtekintése során az erdőgazdálkodás céljaival, feladataival, az erdészek munkájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ugyanebben az évben készült el a park területén a 150 férőhelyes fedett pihenőhely rönkpadgarnitúrákkal, szalonnasütőhelyekkel, melynek nagy szerep jut céges rendezvények, esküvők, baráti társaságok összejöveteleinek lebonyolításában is. 2003-ban épült meg a gyerekek nagy kedvence, a kalandjátszótér, majd 2006-ban az erdei iskola épülete, vizesblokkal. A tájmúzeum épületének tetőterében a Velencei-tóhoz kötődő népi mesterségeket - nádvágást, nádtetőkészítést, halászatot - bemutató néprajzi kiállítás kapott helyet.

2013-ban a természetrajzi kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai közreműködésével a mai kornak megfelelően felújították, így kerültek interaktív ismeretterjesztő eszközök is a tárlatra. A vadaspark 2017-es megnyitása pedig még nagyobb népszerűséget hozott az arborétumnak.


Varázslatos élővilág

A Velencei-tó térségének páratlan flórája mellett faunája is izgalmakat rejt az átlagos kiránduló számára épp úgy, ahogy a szakértői szemmel érkezőknek. A sokféle élőhelynek köszönhetően a gerinctelen élővilágtól a nagyvadakig számos faj – köztük több védett is – igen jól érzi magát ezen a területen. 

Az arborétum mesterséges tavának köszönhetően halfajok is élnek itt - szám szerint négy faj. Mindegyik őshonos és mindegyik a pontyfélék családjába tartozik. Nevezetesen: a veresszárnyú keszeg, mely a legnagyobb tömeget adja a négy faj közül, több száz egyeddel, viszont a legtermetesebb egyedek sem érik el itt a 25 dekagrammot. A másik gyakori faj a szélhajtó küsz, a harmadik a bodorka, a negyedik pedig egy védett faj, a kurta baing, mely 10 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel. Talán nem meglepő, hogy a tóban tilos a horgászat. 

A szerencsések hüllő fajokkal is találkozhatnak kirándulásuk során, ugyanis számon tartanak az arborétumban réz-, erdei, vízi- és kockás siklót, a zöld és fürge gyíkot, valamint mocsári teknőst is.  


Repülő lakók

A változatos élőhelyeknek köszönhetően a terület madárvilága szintén gazdagnak mondható. Alapvetően az énekesmadárfajok dominálnak, de számos harkály-, illetve ragadozómadárfaj is előfordul a területen.  A legmeghatározóbbak az erdei, illetve erdőszéli élőhelyek, valamint a bokrosok. A szemfüles madárbarátok természetes környezetükben figyelhetik meg itt a   széncinegét, kék cinegét, feketerigót, mezei verebet, vagy a fülemülét, a barátposzátát, a dolmányos varjút, a szarkát, a szajkót, valamint a nagy fakopáncsot, az erdei pintyet, a zöldikét, sőt, még az egerészölyvet is.

Az arborétum tava nagy vonzerőt jelent a vizes élőhelyekhez kötődő fajok számára. Így a tőkés réce például költ is a tó mentén, a szürke gém és a nagy kócsag pedig táplálkozni jár ide.  Téli időszakban a galagonya, gyepűrózsa, kökény, tűztövis, ezüstfa termései kiváló táplálékot nyújtanak az itt telelő fajok, köztük a fenyőrigó számára.


Rétek, erdők lakói

Számon tartanak itt keleti sünt, mezei, erdei és törpe cickányt, vakondokféléket, mezei nyulat, denevérféléket, a védett vörös mókust, vöröshátú erdei pockot, egérféléket. A ragadozók közül pedig az aranysakált, mely körülbelül 10 éve települt vissza a Velencei-tó környékére és azóta stabil állománya alakult ki a területen. Kisebb termetű rokona, mely egyben legkönnyebben megfigyelhető ragadozónk, a vörös róka viszont állandó lakója a területnek, ahogy az éjszakai életmódot folytató borz is. De nyest és a védettséget élvető menyét is lakik az arborétumban. 

Hazánk legnagyobb testű, őshonos párosujjú patása a gímszarvas, mely az Arborétum területén is előfordul, jellemzően novembertől márciusig. Ebben az időszakban főként a virágos kőris kérge biztosítja számára a táplálékot. Az európai őz szintén megtalálható a területen. A vaddisznó ugyancsak előforduló, de ritkán látható emlősfaja a területnek, de túrásaik sokfelé láthatóak Arborétum-szerte. 


Pompás növényvilág

A Mészeg-hegy kiváló domborzati adottságú fekvése jó kilátást, illetve rálátást biztosít a Velencei-tóra, illetve magára a hegységre is. A kirándulás az Arborétum és Vadaspark területén azonban nem csak ezért páratlan – hanem azért is, mert jelenlegi 96 hektáros területén fantasztikus növénytársulások színesítik az ökoszisztémát. A terület legnagyobb részén a természetes erdőtársulással közel azonos cseres állományok fordulnak elő, zömében virágos kőris, kislevelű hárs, mezei juhar eleggyel. Kisebb területeken a kopárfásítások idején telepített feketefenyvesek és molyhos tölgyes állományok találhatók meg. A tölgyesekben előfordul a foltos kontyvirág és az odvas keltike a botanika iránt érdeklődőknek nyújt örömet. Sokhelyütt a flóraidegen, így természetvédelmi problémákat okozó fehér akác, bálványfa és keskenylevelű ezüstfa kisebb-nagyobb állományait is megtaláljuk.

A sekély termőrétegű sziklagyepeken is izgalmas élet fedezhető fel: megcsodálhatjuk a védett fekete kökörcsint és az apró nőszirmot, a löszpusztagyepeken pedig a lila ökörfarkkóró, a bíboros kosbor, a tavaszi hérics, a hegyi len és különféle árvalányhaj fajok, ősszel pedig a vetővirág díszlik. A nedves rétek ecsetpázsitos, kissé szikes felületein megél a mocsári gólyahír, a fekete nadálytő, a fátyolos nőszirom és a sziki őszirózsa. Az Arborétum mesterséges tavában pedig ott pompázik a fehér tündérrózsa is. 

 

 

Halászati Múzeum

Az Arborétum épületének hátsó-felső részében kapott helyet a Halászati Múzeum, amely a régi helyi halászok, nádvágók életét mutatja be, mesterségét meséli el. A látogatók különböző halászati eszközöket, nádvágó-nádfeldolgozó szerszámokat és egyéb helytörténeti érdekességeket ismerhetnek itt meg.

Évszázados, múzeális értékű, számos, a Velencei-tó halászatához kapcsolódó dokumentum és térkép is megtekinthető a kiállításon. Az itt látható gyűjtemény Nagy Sándor egykori kerületvezető erdésznek köszönhető.

Erdei iskola, tanítás

Az érdeklődőknek szakvezetés, és erdei iskolai foglalkozások keretein belül lehetőségük van megismerkedni a terület történelmével és élővilágával. A szolgáltatások igényelhetők általános iskolai foglalkoztató füzettel is, amely a játékos, élményteli tanulást teszi lehetővé.  Az Arborétum és Vadasparkban havi, kéthavi rendszerességgel zöld jeles témanapokat, nyílt napokat, kézműves foglalkozásokat tartanak a VADEX Mezőföldi Zrt. munkatársai. Nyáron pedig környezetismereti táborokat szerveznek a gyerekcsoportoknak. 

 A főkapu földrajzi koordinátái:

 N 47.224411;   E 18.580330.

Egy kis őstörténet

A Mészeg-hegy a variszkuszi eredetű, erősen lekopott, 350-400 millió évesre becsült Velencei-hegység része, mely a Kárpát-medence legidősebb röghegysége, melynek legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. Alapkőzete a vulkanikus eredetű gránit, mely az ország leggyakoribb mélységi magmás kőzete s mely az Arborétum területének is túlnyomó részét jellemzi. Az Arborétum középső és keleti részeit a harmadkori, vagy régebbi üledékes kőzetek, a dél-keleti területrészt pedig löszös üledékek uralják. Említésre méltók még az Arborétum területén több helyen is fellelhető a Velencei-hegység alapkőzetét adó gránit-kőzetkibukkanások, kisebb ingókövek.