100 év telt el az első Tour de Hongrie megszervezése óta, és a magyar körverseny egy újabb erős rajtot véve a történelem buktatói közepette 2001-től évről évre ismét erősebbé vált: 2023-tól már a világ második legrangosabb sorozata, a ProSeries egyik fordulóját tisztelhetjük a versenyben.
Közel 100 fő volt kíváncsi május 17-én a budapesti Operettszínház „Te rongyos élet” című kápolnásnyéki operettgálájára.
Egy újabb értékes kulturális tér, valamint az idei szezon első kiállítása nyílt meg április 25-én, pénteken Kápolnásnyéken.
Sárgás-kékes pasztellek, ágak-bogak, nádasok, a víz titkos mesevilága elevenedik meg Czikkely Panni képein a Mesék a Velencei-tóról című gyűjteményes kötet varázslatos írásahoz kapcsolódva. A fiatal alkotó számára mérföldkő és gigászi teljesítmény volt ez a munka. Az alkotás során hozzá is közelebb került a Velencei-tó.
A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.
Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel.
2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
A Fejér vármegyei irodalmi emlékfal kötelező kulturális-turisztikai csemege a Velencei-tónál mindazok számára, akik szeretik a magyar irodalmat. Számukra jó hír: az emlékfal 2024-ben újabb domborművel gazdagodott.
Ma már nem csak turisztikai, de művészeti központ is a Velencei-tó: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola ugyanis székhelyén, Kápolnásnyéken avatta Alkotóházát 2024 áprilisában. A velencei-tavi művésztelep a kortárs alkotók kibontakozásának helyszíne lesz.
Velencei-tó térségének egyik leglátogatottabb helyszíne Vörösmarty Mihály egykori lakhelye. Az Emlékházat 2024-ben történelmi emlékhellyé avatták, ezzel is elismerve kulturális-történelmi rangját.
A természet rajongójaként a Velencei-tó adta meg Mészáros Andrásnak az ihletet a fotózáshoz. Varázslatos felvételei azért is különlegesek, mert a természet számára nem egy színpad, ahol a szereplők bármikor újrarendezhetők. Az életet a maga valóságában tárja elénk, melyben az állatok a mindennapjaikat élik. Hogy ez miért is olyan fontos? Erről is mesélt a Velencei-tó magazinnak.
Úgy ismeri a környéket, mint aki ezer éve itt él. Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere azonban csupán öt éve választotta otthonául a térséget, azon belül is Martonvásárt. A Brunszvik Terézhez írt könyve ide köti, de irodalmi estjei, lemezbemutató koncertjei gyakran elszólítják otthonról. A térséghez kötődő kulturális és természeti vonzalmáról mesélt a Velencei-tó magazinnak.
A mindenségben, kisfia vibráló tekintetében és a kézzel festett textíliákban is látja Tóth-Mundrusz Anett azt a KékSéget, amely élete meghatározó színeként és stílusaként tölti ki mindennapjait. A kékfestő anyagokért rajongó ifjú alkotó Junior Príma-díjasként s a Népművészet Ifjú Mestereként hagyományos elemekkel játszó, mégis 21. századi divatot teremt. Agárd ma már a család otthona, ahonnan a kékfestő műhelyek több százéves hagyománya kedvéért utazik el a legszívesebben.
No, én mesélek, egy olyat, de olyat, amit magam gubancoltam ki öregapám százéves ládikájából, aztán meg leporoltam, kisimítgattam, s most elmondom néktek! Ide figyeljetek!
Gárdonyban Bory-Nyiri Zsuzsanna már az év végi ünnepkörre készül lélekben. Levendulakertjében júliusig illatozott az angol és a francia levendula, ám a szezon végeztével sem fejeződik be a munka. Csak áthelyeződik a műhelybe, ahol illatos és dekoratív csomagok készülnek.
A Velence Resort & Spa**** szálloda az elmúlt három évben jelentős, közel 2 milliárd forintos nagyságrendű beruházást hajtott végre azzal a céllal, hogy a szálloda a vendégek felé is megújuljon, az elérhető szolgáltatási kör bővüljön, így vendégeik számára a korábbinál még magasabb szintű szolgáltatást nyújthasson, illetve azért, hogy a szállodakomplexum energiahatékonyságát jelentősen javíthassa.
Csak a legjobbal elégedett Engelhardt Ádám, a lovasberényi Engelhardt dióbirtok vezetője. A harmadik generációs diótermelő családi vállalkozása az ültetvénytől a konyhaasztalig felügyeli a termelési folyamatot, mert hisz abban, hogy csak így lehet igazi minőséget biztosítani. A dió a magyar gasztronómia egyik legfinomabb alapanyaga, így rangjához méltó bánásmódot érdemel. Lovasberényben meg is kapja.
Hűvös fuvallatok érkeznek a Vértes felől, visszavert napsugarak a Velencei-tóból – megannyi áldásos természeti hatás, amely lehetővé teszi, hogy a környék Magyarország egyik legjelentősebb borvidékének szerves része lehessen. Ezúttal igazi bortúrára indultunk, hogy megmutassuk olvasóinknak, milyen különlegességeket rejt ez a vidék. Csiklandozó buborékokat, aranyló gyöngyözőborokat, pét-natot és pezsgőt is találtunk. Kövessék utunkat és példánkat – egészségükre!
Régi álmát valósította meg a gárdonyi vasútállomás egyik kicsi, de annál frekventáltabb helyén Szigetvári Orsolya az Útravaló Speciality Kávézó megnyitásával. Különleges kávéit a helyiek és a környéken nyaralók is imádják.
A Kincsestáj egy olyan kulturális programlehetőség a kerékpárosok számára, amely tálcán kínálja Fejér vármegye, azon belül is a Velencei-tó, a Móri-árok és a Vértes legszebb kulturális helyszíneit. Mindezt úgy, hogy közben a 21. századi igényekhez igazodva komfortos pihenőpontokkal, biztonságos közlekedési lehetőséggel juttatja el egyik helyszínről a másikra a kirándulókat. Ez a lehetőség a 2024-es év legnagyobb turisztikai újdonsága a térségben. Kerékpárra fel!
„Részletes és látványos terveket mutatott be a sukorói Fiatalokért Központ kapcsán Maszlavér Gábor szakmai igazgató az idei Velencei-tavi turisztikai évadnyitón. Megújuló energiákat használó, hullámzó főépülettel megálmodott s 21. századi, modern, több száz főnek szállást nyújtó, valamint több ezer fő számára kikapcsolódást és fejlődésre lehetőséget biztosító világ tárult elénk.
A vasút mindig is több volt egyszerű közlekedési eszköznél: közügy, mert vagy száz évig a kapcsolatot jelentette a világgal, beszélgetések örökzöld témája és sokak szenvedélye. Talán ma sincs olyan gyerek (és egykori gyerek), aki ne kezdené számolgatni a sínen futó tehervonat vagonjait… Lássuk tehát, mióta van vasutunk, és hogyan alakult ki a megállók, állomások mai rendszere – írásban és képben.
Pár percre a Velencei-tótól, annak vonzáskörzetében található Martonvásár – a város, melynek története összefonódott a Brunszvik-család életével. A nemesi család kastélya, csodálatos angolparkja, a felvirágoztatott mezőgazdaság, a ma is pezsgő kulturális élet sokakat vonz minden szezonban a környékre. Íme a legizgalmasabb tudnivalók a látogatók számára.
Az 1920-as évektől a ’60-as évekig szemezgettünk a Fortepan fotó gyűjteményéből. A Velencei-tó sokak számára volt kikapcsolódási helyszín már dédszüleink idejében is. A fekete-fehér felvételek tanúskodnak a 20. század kezdetének romantikus világáról épp úgy, ahogy a háború idején megélt nehézségekről. A táj, a fürdőzők, az ismert emberek és a környék jól ismert vendéglátóhelyei nosztalgiával töltik el a szemlélődőt. Tartsanak velünk erre az időutazásra!
Kik éltek közöttünk száz-kétszáz évvel ezelőtt? Mi volt a történetük? Kit szerettek? Mit tettek lottónyereményükkel? Miért barátkozott az iszlám hitű és a református? Milyen zsidó családok nevét őrzi ma is egy-egy utca? Hogyan és miért épülhetett újra kőről-kőre ugyanúgy egy kápolna máshol, mint ahol eredetileg volt? Miért temetkezett Árpád-kori romok fölé valaki? Ki gondolná, hogy egy-egy temetőtúrán ilyen izgalmas, a helyi történelmet színesítő személyes történeteket ismer meg a látogató – természetesen a Velencei-tó körül.
Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.
Igazi táncművészeti csemegét ígér a Café de la Danse nemzetközi kortárstánc fesztivál május 31. és június 1. között Kápolnásnyéken. A fesztiválon a színpadi tánc performanszok, workshopok, beszélgetések, családi- és gyermekprogramok keretében lép ki a színház közegéből, hogy a mindenki számára nyitott közösségi terekben ismertesse meg a látogatókkal a kortárs tánc kiemelkedő magyar táncművészeit és alkotóit. A FrenÁk Társulat szervezésében megvalósuló ingyenes kortárstánc fesztiválnak ezúttal is a Halász Gedeon Eseményközpont ad majd otthont.
Július 20-ig a kápolnásnyéki Halász-kastélyban látogatható az a nagyszabású kiállítás, amely Kass János rendkívül sokoldalú művészetét mutatja be a nagyközönségnek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből, a Kass János Galéria anyagából érkezett „A KÉKSZAKÁLLÚ – Fejezetek Kass János művészetéből” című kiállítás többek között „Az ember tragédiája, Hamlet, Psalmus Hungaricus és A Kékszakállú herceg vára – a magyar és egyetemes kultúra mélyebb rétegeit is érintik. A tárlat a Halász-kastély nyitvatartási idejében, minden nap 10:00 és 18:00 óra között várja látogatóit.
Május 17-én, szombaton délelőtt 10.30-kor nyílik meg ünnepélyes keretek között Simon M. Veronika festménykiállítása a Pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhely fedett teraszán. A tárlatot Stancsics Erzsébet, a Táncsics család leszármazottja, a Magyar Kultúra Lovagja nyitja meg, ezt követően Simon M. Veronika előadásában hangzik el Várkonyi István „A Magyar zászló” című verse. A június 22-ig látogatható festménykiállítás olyan műveket tesz közszemlére, melyek bensőséges, meditatív hangulatot sugároznak, és tökéletes harmóniában állnak a park természeti környezetével.
100 év telt el az első Tour de Hongrie megszervezése óta, és a magyar körverseny egy újabb erős rajtot véve a történelem buktatói közepette 2001-től évről évre ismét erősebbé vált: 2023-tól már a világ második legrangosabb sorozata, a ProSeries egyik fordulóját tisztelhetjük a versenyben. Május 17-én pedig a Tour de Hongrie átszeli Kápolnásnyéket is, ahol elsöprő tempójú szakaszhajrával a Halász-kastély épülete előtt is tiszteleg. Ez alkalomból 10 és 14 óra között biciklis piknikkel várják a rajongókat, és a szurkolni vágyókat a kastély parkjában: a kastélyétterem teraszán kivetítőn és némi frissítővel lehet követni élőben a versenyt, de lesz Kincsestáj bringabemutató, élőzene, születésnapi torta, Tour de Hongrie viráginstalláció és még sok meglepetés.
Május 17-én, szombaton este a Budapesti Operettszínház társulata érkezik Kápolnásnyékre, a Halász Gedeon Eseményközpontba. Az este 19 órakor kezdődő operettgála élő zenekari kísérettel, látványos színpadképpel és felejthetetlen muzsikával ígér garantált szórakozást a velencei-tavi közönség számára. A szervezők felhívják a figyelmet: jegyek elővételben nem vásárolhatók, azokat kizárólag a helyszínen, az előadás előtt lehet megváltani. A részvétel azonban regisztrációhoz kötött, amelyet az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen lehet megtenni, a név, elérhetőség és a résztvevők számának megadásával.
A francia barokk és a magyar népzene alkotta tökéletes harmóniát tapasztalhatják meg azok, akik május 25-én, vasárnap délután a kápolnásnyéki Halász-kastélyba látogatnak. A „Falusi Idill” című KastélyKoncerten ugyanis a francia barokk zene népi ihletésű művei találkoznak a magyar népzene csodáival, többek között a Príma-díjas Szokolay Dongó Balázs, népi fúvós közreműködésével. A koncert különlegessége, hogy ötvözi a francia 18.-19. századi zeneszerzők falusi ihletésű tételeit és a magyar népzene legismertebb szóló darabjait. A közönség Szokolay Don gó Balázst, Bodrogi Évát, Balogh Verát, Davidovics Igort és Szabó Zsoltot láthatja és hallhatja 16 órától a kastély impozáns kertjében.
Lezárult a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Anyák napi Szépíró versenyének beküldési időszaka, a felhívásra rekordszámú pályázat érkezett minden korosztályból – közölték a szervezők. A beérkezett pályaművek feldolgozása azonban az előre tervezettnél több időt vesz igénybe, így a Népfőiskola az eredményhirdetést egy későbbi időpontban, május 30-án rendezi meg: ennek keretében az érdeklődők a Művészeti Népfőiskola hivatalos közösségi média és weboldalán értesülhetnek majd az eredményekről.
Az operatív törzs április 20-i sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy három Fejér megyei idősotthonban, Seregélyesen, Bodajkon és Mezőszilason is megjelent a koronavírus. Müller Cecília országos tisztifőorvos az április 22-i sajtótájékoztatón a témával kapcsolatban...