Művészi értékű diafilmek - A 2024-es nyár legjelentősebb időszaki tárlata volt a Velencei-tónál

Részletek

Kultúra

2025. augusztus 04. hétfő, 07:02

A Velencei-tó térségének egyik legjelentősebb időszaki kiállítása 2024 nyarán a kápolnásnyéki Halász-kastélyban nyílt meg, bemutatva Zórád Ernő, a magyar diafilm egyik legismertebb alkotójának műveit. A Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig című tárlat Zórád több mint hatszáz eredeti rajzán keresztül tizenhárom történetet mesél el, így a látogatók betekintést nyerhettek a magyar diafilmgyártás hőskorába és annak esztétikai világába, amely generációkat köt össze.

A 2024-es nyári szezon egyik legnagyobb szenzációját a kápolnásnyéki Halász-kastélyban láthattuk, ahol Zórád Ernő, a magyar diafilmgyártás egyik legmeghatározóbb alakjának több mint hatszáz eredeti rajzát mutatták be. A kiállítás, Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig címmel, nemcsak a magyar dialm történetébe, hanem Zórád Ernő különleges művészi világába is elkalauzolta a látogatókat. A kiállítást a BÁV ART jóvoltából és a Magyar Diafilmgyártó Vállalat közreműködésével a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány hozta el a helyi közönségnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel december közepéig meghosszabbított tárlat a Velencei-tó térségének egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált, amely a művészetkedvelők és a családok számára is tartalmas kikapcsolódást nyújtott.

Ki volt Zórád Ernő?
Zórád Ernő pályája azonban nem illusztrátorként kezdődött, hiszen eredetileg festőművész volt, akinek az 1950-es években viszonylag kevés kiállítási lehetősége adódott. Ekkor kezdett el illusztrációkat készíteni újságok és folyóiratok számára, aminek köszönhetően hamarosan az alkalmazott grafika mesterévé vált. Illusztrációit hihetetlen precizitás és művészi színvonal jellemezte, amely nem csupán esztétikai értéket hordozott, hanem képes volt megragadni és visszaadni a történetek hangulatát és karaktereit is. Zórád Ernő első diafilmes munkái az 1950-es évek közepén születtek, és innentől kezdve számos ikonikus alkotás fűződik a nevéhez. A kápolnásnyéki kiállításon is többek között olyan klasszikus történetek illusztrációit láthattuk tőle, mint a Gulliver utazásai, Don Quijote, Marco Polo kalandjai vagy a Háry János. Rajzai mindig hűen tükrözték az adott történet karakterét: a Don Quijote illusztrációi például expresszívebbek, míg a Huckleberry Finn kalandjai könnyedebb, amerikai stílusú ábrázolásban jelennek meg. A Marco Polo kalandjaiban pedig a kínai tus festészet elemei is fellelhetők, amely még különlegesebbé teszi az alkotásokat. Zórád Ernő művészi sokoldalúsága és technikai tudása lenyűgöző volt. Munkáinak alapja a tusrajz, amelyet akvarellel színezett, így alkotva meg a diafilmek hangulatos, részletgazdag képi világát. Az illusztrációk mindig hűek maradtak a történetek eredeti gondolatiságához, helyszíneik pedig korhűen idézték fel a regények világát. Zórád tehát nemcsak a magyar diafilm egyik legnagyobb alakja, hanem a képregények világában is úttörő volt, o alkotta meg az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetou-t.

Kápolnásnyéki tárlat
A kiállítás nem csupán a felnőttek számára nyújtott nosztalgikus élményt, hanem a gyermekeknek is betekintést engedett abba a varázslatos világba, amelyet Zórád Ernő diafilmjei képviselnek. Az illusztrációk nemcsak szórakoztattak, hanem tanítottak is, hiszen a történetek mindig hordoznak erkölcsi tanulságot, értékrendet, amely generációk nevelésében játszott fontos szerepet. A kastély több kísérő rendezvényt is tartott, amelyben a gyerekeknek, fiataloknak hozták közelebb a diavetítés varázslatos világát. Az egyik ilyen alkalmon éppen Zórád Ernő lánya mesélt eredeti diafilmvetítővel lejátszott Zórád diafilmet a tátott szájjal figyelő kis közönségnek…