Magyarország térképén sétálhatunk - Várak a magyarság múltjából

Részletek

Természet

2020. július 15. szerda, 13:51

2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. 

A dinnyési Várpark egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg eredeti anyagukból elkészített makettként: a kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból készültek. Alexi Zoltán, a park építője álmodta és valósította meg a világon először épített anyaghű makettparkot. A Várparkkal az építő 2018-ban bekerült a Guinness rekorderek közé.

Alekszi Zoltán az idei év egyik újdonságával. – Fotó: Várpark

Tervszerű elhelyezkedés
A várak parkon belüli elhelyezése nem véletlenszerű: a történelmi Magyarország térképét formázó sétányon belül, az eredeti elhelyezkedésüknek megfelelően vannak felépítve (megyényi pontossággal). A várak mellett három nyelven olvasható rövid történetük. Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a 90 emlékoszlopon.
2017-ben a Magyar Várkutatók Emlékházával bővült a park, ahol lehetőség van filmvetítésre is. Hazánk kiemelkedő várkutatóinak arcképes domborműve és kutatásaik rövid bemutatása tekinthető meg itt.

A fatemplom titkai
2019-ben egy Árpád-kori település rekonstrukciója, egy skanzen épült meg, amelyben egy XI. századi Árpád-kori fatemplom is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatók a korabeli veremházak, valamint a fontosabb mesterségek is, mint a kovács, kőfaragó, halász, fazekas, bőrmíves, nemez készítő mesterségek bemutatására szolgáló, korhű eszközöket felvonultató építmények is.
A fatemplomban a Magyar Oltárt rendezték be: balról jobbra Szent István király, Szűz Mária, a Magyarok Nagyboldogasszonya, illetve Szent László látható. A templomban helyet kapott továbbá az összes Árpád-házi szent szobra is – amely egyedülálló gyűjtemény a világon.

Az év újdonságai
2020-ban szekérvárral és Székesfehérvár feketehegyi palánkvárával bővült a skanzen anyaga. Az ötlet egy gyermekkori gondolaton alapszik, azonban a megvalósításig három évtizednek kellett eltelnie. A parkot megálmodó és kivitelező Alekszi Zoltán egyik célja az volt, hogy minden várat abban a formájában láthassunk viszont, amilyenek fénykorukban lehettek. Az ásatási alaprajzokból és légi felvételekből kiindulva, évekig tartó alapos kutatómunkát követően született meg a park végső formája. A másik cél az volt, hogy kimondottan elfeledett várakat mutassanak be, hiszen ezeket már valószínűleg soha nem fogják felújítani. A várak mellett a mai állapotukat tükröző fényképeket is láthatunk, melyek kitűnő összehasonlítási alapként szolgálnak az idelátogatóknak.

A kivitelezés 2013-ban kezdődött el. 2014 nyarára, a megnyitóra tizennyolc vár készült el teljesen. 2020 tavaszára 39 várra bővült a létszám, és folyamatosan gyarapodik a gyűjtemény, hiszen a park tervezője összesen hetven vár felépítését tervezi. A várak folyamatosan épülnek, így az ide látogatók a kész várak megtekintése mellett egyúttal az alapozás és falazás munkafázisaiba is betekintést nyerhetnek.

STR