Vízi paripák szolgálatban - Fáradt fürdőzők, eltévedt vitorlások: mindig van teendő

Részletek

Természet

2020. november 11. szerda, 11:56

A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.

A 2020-as esztendő számos szempontból tartogatott meglepetéseket a vízi rendőröknek: a Velencei-tó alacsony vízállása, a későn beindult turizmus mind arra engedett következtetni, hogy ez a szezon más lesz, mint a többi. A Gárdonyi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő vízi rendőrök tapasztalt szakemberek, akik tudják jól nagyon is komolyan kellett venni minden bejelentést, viharjelzést és fáradt fürdőzőt. Komolyabb tragédia éppen ezért 2020-ban sem történt, vízbefulladás évek óta nem
volt a Velencei-tavon. Az elsőfokú viharjelzés megjelenésével pedig útnak indulnak, és megkezdik a tó kiürítését. Tudják ugyanis, hogy mire megérkezik a vihar, már senki nem maradhat a vízben. Régi tapasztalat persze az is, hogy a fürdőzők vajmi kevéssé ügyelnek ezekre a jelzésekre, vagy ha mégis, nem szívesen veszik tudomásul azt. Ezért kell a hathatós rendőri jelenlét és intézkedés. Az elsőfokú viharjelzés esetén bizony a parttól már csak maximum 500 méterre lehet tartózkodni a legtöbb
esetben – a nagy hajók és a vitorlások kivételével – szinte mindenkinek.

Ha kell, pillanatok alatt ott tudnak lenni bárhol

Mentett fürdőzők, vitorlások
Sokféle mentésre sor került az elmúlt nyáron, mesélik a vízi rendőrök: segítettek partra úszót, SUP-ost, fürdőzőt, vízibiciklist, horgászt, vitorlást is. Akadt bajba kerülő szép számmal: volt, aki elfáradt, más a vitorlását nem tudta megfelelően kezelni. A számok is magukért beszélnek: 2019 júniusában 27, 2020 júniusában viszont csak 5 vízi mentés volt. 2019 júliusában is 27, 2020 júliusában azonban már 18 – vagyis láthatóan kezdett beindulni a szezon. A 2019-es év augusztusa 16 mentéssel zárult, a 2020-as év ugyanezen hónapja 17 vízi mentéssel. Vagyis míg az előző teljes szezonban 70, addig a 2020-as nyáron 40 alkalommal mentettek vízből a rendőrök a Velencei-tavon. Ennek oka persze szinte teljesen nyilvánvaló: a kijárási korlátozások után nehezebben indult be a szezon, és az időjárás sem volt olyan nyárias eleinte, így kevesebben mentek be a vízbe. Sajnos elmaradtak a fesztiválok és rendezvények is, amelyek komoly rendőri munkával jártak az előző években. Az alacsony vízállás pedig azt eredményezte, hogy beljebb merészkedtek az emberek, és egyre több mindent találtak is a tóban: például robbanótesteket – ezeknek a helyszíneknek a biztosítása több alkalommal adott munkát 2020-ban a vízi körzeti megbízottaknak.

Vízi paripák szolgálatban
A járőrözés a vízen komoly, felelősségteljes feladat, amelyhez megfelelő vízi járművek is kellenek. A gárdonyiaknak jelenleg három hajójuk van: egy 115 és egy 150 lóerős teljesítményű, benzines hajó, amelyekkel az átlagos járőrszolgálatokat teljesítik. A 150 lóerős merev aljú, gumitestű hajót gyakran bevetik nagy ereje miatt. A 320 lóerős, 2 tonnás hajó pedig még ennél is erősebb típus, mint mondják, „szinte bármire alkalmas”.

Rendőrhajó a gárdonyi kikötőben - mindig indulásra készen

A múlt felidézése
Minden bizonnyal megirigyelnék ezeket a vízi paripákat a közel száz évvel ezelőtt itt dolgozó kollégák, akik akkor még kezdetleges eszközökkel teljesítettek szolgálatot a térségben. Forró János nyugalmazott rendőr alezredes kutatását Dr. Sági János rendőr ezredes, a Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetője mutatta meg a Velencei-tó magazinnak. „Az 1938-as I. Bécsi Döntést követően a Székesfehérvári Csendőrkerület működési területéhez csatolják a Felvidéki Galántai, Komáromi, Esztergomi Járásokat, a csendőrőrsök létszámát 9-11 főre bővítik falvaként, a Sárbogárdi Járás őrseit a pedig a Pécsi Csendőrkerülethez csatolják. Ekkortól a Velencei-tavon nyaranta kihelyezett csendőr-különítményt működtetnek 6-7 fő csendőrrel.” – áll az írásban, amely a körülbelüli első feljegyzésekből kerülhetett a Gárdonyi Rendőrkapitányság vázlatos története című összegzésbe. A csendőrséget aztán feloszlatták, majd „a II. világháború befejezésekor 1945. március 21-tol, a gárdonyi területen létrehozzák az Adonyi Rendőrkapitányságot és a falvakban létrehozzák a rendőrbiztosságokat”.

A Magyar Rendőr című lap 1976-os felvétele - már akkor is sok volt a teendő a fürdőzőkkel. - Fotó: Fortepan

A Gárdonyi Rendőrkapitányság története azonban valójában körülbelül innen indul: „1946-ban a Magyar Demokratikus Rendőrség felállítása során, állították fel - Fejér megyében más őrsök mellett – az Agárdi Rendőrőrsöt, a Pályaudvari Rendőrőrsöt, amely jelentős segítséget nyújtott a vasúti közlekedés biztosításában.” De itt még mindig nem a vízi feladatokra koncentráltak a rendőrök, tekintve, hogy a tó, mint turisztikai „felület” csak később vált célponttá a látogatók, kikapcsolódni vágyók körében. Erről Forró így írt: „1969 tavaszán létrehozzák az őrs szervezetében a vízirendészeti körzeti megbízotti csoportot”. A vízi rendészek történetéről ezt követően már csak egy 1970-es hír szól, amikor első alkalommal került sor a Csopaki Rendőrtiszthelyettes-képző Iskola hallgatóinak ide vezénylésére –, amelyre a nyári idegenforgalmi főszezon miatt volt szükség. A turizmus tehát megkezdte kiteljesedését a Velencei-tó partján, amely a vízi körzeti megbízottaknak azóta folyamatos feladatot ad.

str

(Fotók: S.Töttő Rita, Fortepan)