Kass János (1927-2010) magyar grafikusművész legszebb és legizgalmasabb alkotásait tárja a látogatók elé a kápolnásnyéki Halász-kastély idei első kiállítása.
Nagy sikerrel zajlott le március 28-án és 29-én a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola által meghirdetett „Múzsa Kollégium” képzés első kurzusa.
Február 27-én, csütörtökön ismét műhelynapot szervezett a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola, melynek ezúttal a télűzés volt a tematikája.
Sárgás-kékes pasztellek, ágak-bogak, nádasok, a víz titkos mesevilága elevenedik meg Czikkely Panni képein a Mesék a Velencei-tóról című gyűjteményes kötet varázslatos írásahoz kapcsolódva. A fiatal alkotó számára mérföldkő és gigászi teljesítmény volt ez a munka. Az alkotás során hozzá is közelebb került a Velencei-tó.
A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.
Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel.
2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
A Fejér vármegyei irodalmi emlékfal kötelező kulturális-turisztikai csemege a Velencei-tónál mindazok számára, akik szeretik a magyar irodalmat. Számukra jó hír: az emlékfal 2024-ben újabb domborművel gazdagodott.
Ma már nem csak turisztikai, de művészeti központ is a Velencei-tó: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola ugyanis székhelyén, Kápolnásnyéken avatta Alkotóházát 2024 áprilisában. A velencei-tavi művésztelep a kortárs alkotók kibontakozásának helyszíne lesz.
Velencei-tó térségének egyik leglátogatottabb helyszíne Vörösmarty Mihály egykori lakhelye. Az Emlékházat 2024-ben történelmi emlékhellyé avatták, ezzel is elismerve kulturális-történelmi rangját.
A természet rajongójaként a Velencei-tó adta meg Mészáros Andrásnak az ihletet a fotózáshoz. Varázslatos felvételei azért is különlegesek, mert a természet számára nem egy színpad, ahol a szereplők bármikor újrarendezhetők. Az életet a maga valóságában tárja elénk, melyben az állatok a mindennapjaikat élik. Hogy ez miért is olyan fontos? Erről is mesélt a Velencei-tó magazinnak.
Úgy ismeri a környéket, mint aki ezer éve itt él. Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere azonban csupán öt éve választotta otthonául a térséget, azon belül is Martonvásárt. A Brunszvik Terézhez írt könyve ide köti, de irodalmi estjei, lemezbemutató koncertjei gyakran elszólítják otthonról. A térséghez kötődő kulturális és természeti vonzalmáról mesélt a Velencei-tó magazinnak.
A mindenségben, kisfia vibráló tekintetében és a kézzel festett textíliákban is látja Tóth-Mundrusz Anett azt a KékSéget, amely élete meghatározó színeként és stílusaként tölti ki mindennapjait. A kékfestő anyagokért rajongó ifjú alkotó Junior Príma-díjasként s a Népművészet Ifjú Mestereként hagyományos elemekkel játszó, mégis 21. századi divatot teremt. Agárd ma már a család otthona, ahonnan a kékfestő műhelyek több százéves hagyománya kedvéért utazik el a legszívesebben.
No, én mesélek, egy olyat, de olyat, amit magam gubancoltam ki öregapám százéves ládikájából, aztán meg leporoltam, kisimítgattam, s most elmondom néktek! Ide figyeljetek!
Gárdonyban Bory-Nyiri Zsuzsanna már az év végi ünnepkörre készül lélekben. Levendulakertjében júliusig illatozott az angol és a francia levendula, ám a szezon végeztével sem fejeződik be a munka. Csak áthelyeződik a műhelybe, ahol illatos és dekoratív csomagok készülnek.
A Velence Resort & Spa**** szálloda az elmúlt három évben jelentős, közel 2 milliárd forintos nagyságrendű beruházást hajtott végre azzal a céllal, hogy a szálloda a vendégek felé is megújuljon, az elérhető szolgáltatási kör bővüljön, így vendégeik számára a korábbinál még magasabb szintű szolgáltatást nyújthasson, illetve azért, hogy a szállodakomplexum energiahatékonyságát jelentősen javíthassa.
Csak a legjobbal elégedett Engelhardt Ádám, a lovasberényi Engelhardt dióbirtok vezetője. A harmadik generációs diótermelő családi vállalkozása az ültetvénytől a konyhaasztalig felügyeli a termelési folyamatot, mert hisz abban, hogy csak így lehet igazi minőséget biztosítani. A dió a magyar gasztronómia egyik legfinomabb alapanyaga, így rangjához méltó bánásmódot érdemel. Lovasberényben meg is kapja.
Hűvös fuvallatok érkeznek a Vértes felől, visszavert napsugarak a Velencei-tóból – megannyi áldásos természeti hatás, amely lehetővé teszi, hogy a környék Magyarország egyik legjelentősebb borvidékének szerves része lehessen. Ezúttal igazi bortúrára indultunk, hogy megmutassuk olvasóinknak, milyen különlegességeket rejt ez a vidék. Csiklandozó buborékokat, aranyló gyöngyözőborokat, pét-natot és pezsgőt is találtunk. Kövessék utunkat és példánkat – egészségükre!
Régi álmát valósította meg a gárdonyi vasútállomás egyik kicsi, de annál frekventáltabb helyén Szigetvári Orsolya az Útravaló Speciality Kávézó megnyitásával. Különleges kávéit a helyiek és a környéken nyaralók is imádják.
A Kincsestáj egy olyan kulturális programlehetőség a kerékpárosok számára, amely tálcán kínálja Fejér vármegye, azon belül is a Velencei-tó, a Móri-árok és a Vértes legszebb kulturális helyszíneit. Mindezt úgy, hogy közben a 21. századi igényekhez igazodva komfortos pihenőpontokkal, biztonságos közlekedési lehetőséggel juttatja el egyik helyszínről a másikra a kirándulókat. Ez a lehetőség a 2024-es év legnagyobb turisztikai újdonsága a térségben. Kerékpárra fel!
„Részletes és látványos terveket mutatott be a sukorói Fiatalokért Központ kapcsán Maszlavér Gábor szakmai igazgató az idei Velencei-tavi turisztikai évadnyitón. Megújuló energiákat használó, hullámzó főépülettel megálmodott s 21. századi, modern, több száz főnek szállást nyújtó, valamint több ezer fő számára kikapcsolódást és fejlődésre lehetőséget biztosító világ tárult elénk.
A vasút mindig is több volt egyszerű közlekedési eszköznél: közügy, mert vagy száz évig a kapcsolatot jelentette a világgal, beszélgetések örökzöld témája és sokak szenvedélye. Talán ma sincs olyan gyerek (és egykori gyerek), aki ne kezdené számolgatni a sínen futó tehervonat vagonjait… Lássuk tehát, mióta van vasutunk, és hogyan alakult ki a megállók, állomások mai rendszere – írásban és képben.
Pár percre a Velencei-tótól, annak vonzáskörzetében található Martonvásár – a város, melynek története összefonódott a Brunszvik-család életével. A nemesi család kastélya, csodálatos angolparkja, a felvirágoztatott mezőgazdaság, a ma is pezsgő kulturális élet sokakat vonz minden szezonban a környékre. Íme a legizgalmasabb tudnivalók a látogatók számára.
Az 1920-as évektől a ’60-as évekig szemezgettünk a Fortepan fotó gyűjteményéből. A Velencei-tó sokak számára volt kikapcsolódási helyszín már dédszüleink idejében is. A fekete-fehér felvételek tanúskodnak a 20. század kezdetének romantikus világáról épp úgy, ahogy a háború idején megélt nehézségekről. A táj, a fürdőzők, az ismert emberek és a környék jól ismert vendéglátóhelyei nosztalgiával töltik el a szemlélődőt. Tartsanak velünk erre az időutazásra!
Kik éltek közöttünk száz-kétszáz évvel ezelőtt? Mi volt a történetük? Kit szerettek? Mit tettek lottónyereményükkel? Miért barátkozott az iszlám hitű és a református? Milyen zsidó családok nevét őrzi ma is egy-egy utca? Hogyan és miért épülhetett újra kőről-kőre ugyanúgy egy kápolna máshol, mint ahol eredetileg volt? Miért temetkezett Árpád-kori romok fölé valaki? Ki gondolná, hogy egy-egy temetőtúrán ilyen izgalmas, a helyi történelmet színesítő személyes történeteket ismer meg a látogató – természetesen a Velencei-tó körül.
Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.
„Vonalak” címmel nyílik meg április 4-én, pénteken este 18 órakor Szűcs Barna művész kiállítása a Velencei-tavi Galériában. A rendezvényen először Dávid Zoltán, a gárdonyi Origó gépkölcsönző és szerviz tulajdonosa köszönti a vendégeket, majd dr. Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész nyitja meg azt a tárlatot, amely különleges formájú és erezetű, kizárólag fűrész és fejsze által megalkotott fahasábokból áll. A kiállítás megnyitó ünnepségén a hangulatról Somogyi József Soma gondoskodik majd.
Április 25-ig, postai úton várja a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola a „szépíró” versenyére beküldött alkotásokat. A versenyt a Magyarországon először éppen 100 éve megünnepelt Anyák napi hagyomány tiszteletére hirdette meg a Népfőiskola. A felhívás célja, hogy a diákok a szépírás művészetét gyakorolva, Weöres Sándor "Buba éneke" című versét másolják le. A legszebb pályamunkákat kiállításon is bemutatják a szervezők, az eredményhirdetés pedig Anyák napján, május 4-én lesz Kápolnásnyéken. A verseny felhívásáról bővebben a muveszetinepfoiskola.hu weboldalon informálódhatnak.
Április 1-től újra üzemel a viharjelzőrendszer a Velencei-tónál. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a tónál négy viharjelzőlámpa villogó fénye figyelmeztet október végéig az erős széllökésekre: elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45, másodfokú jelzés esetén pedig 90 felvillanás jelzi a veszélyt. A katasztrófavédelem arra kéri a Velencei-tó látogatóit, hogy mindig vegyék komolyan a viharjelzéseket, és ha szükséges, azonnal hagyják el a vizet. A jelzések nemcsak a helyszínen, hanem online is követhetők a katasztrófavédelem honlapján és a TAVIHAR alkalmazásban. A rendszer célja, hogy a Velencei-tónál is biztonságos környezetet biztosítson a nyári kikapcsolódáshoz.
Szépíró versenyt hirdet a Magyarországon először éppen 100 éve megünnepelt Anyák napi hagyomány tiszteletére a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A verseny célja, hogy a diákok a szépírás művészetét gyakorolva, Weöres Sándor "Buba éneke" című versét másolják le. A legszebb pályamunkákat kiállításon is bemutatja a Népfőiskola, az eredményhirdetés pedig Anyák napján, május 4-én lesz. A pályamunkákat április 25-ig, kizárólag postai úton fogadják a szervezők. A verseny felhívásáról bővebben a muveszetinepfoiskola.hu weboldalon informálódhatnak.
Húsvéti hangulat, vidám programok és kézműves termékek: ezeket garantálja a húsvétváró vásár április 13-án, vasárnap a kápolnásnyéki Sörfőzdénél. A szervezők készülnek kutyás bemutatóval, kutyaszépségversennyel, zumba táncoktatással és kreatív kézműves foglalkozásokkal, a kicsik pedig tojást festhetnek és a tojáskeresésben is részt vehetnek. A programok 11 órakor kezdődnek, de a tó környéki érdeklődők - a sörfőzde melletti területen -már reggel 9 órától elkezdhetnek megismerkedni a helyi kézművesek portékáival.
Február 22-én a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpont ad otthont az I. Fejér Vármegyei Vadászbálnak. Az est során: vadászfelszerelés, vadászruha és trófeabemutató, borkóstoló, „Nőszintén” beszélgetés, vadászfilm vetítés, Badár Sándor fellépése, tombola, exkluzív vacsora, welcome ital, valamint élő zene és tánc várja majd a bálozókat. A házigazda Stohl András lesz, az esemény fővédnöke pedig Dr. Tanárki Gábor, Fejér vármegye főispánja. A rendezvény a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány és a KastélyKert Étterem közös szervezésében valósul meg. A jegyinformációkról, regisztrációról bővebben a Népfőiskola közösségi oldalán informálódhatnak.
Az idei évben „Dicső hadaink nyomában” címmel hirdette meg hadtörténelmi témájú, Kárpát-medencei gyermekrajzpályázatát a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete. A XIII. alkalommal meghirdetett hadtörténelmi gyermekpályázat lehetőséget kínál minden 8-18 év közötti gyermeknek, valamint az általuk alkotott kisebb alkotóközösségeknek, hogy pályamunkáikkal megelevenítsék a magyar hadtörténelem eseményeit, ismert vagy ismeretlen katonahőseit, a jelentős helyszíneit, fegyvereit, felszereléseit, vagy bármi mást, amit a haza védelmével kapcsolatban fontosnak tartanak. Az alkotások benyújtási határideje március 15. A pályázat a Pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhely, a Honvéd Kulturális Egyesület és a nagyváradi Tanoda Egyesület társszervezésében valósul meg.
November elsejétől jövő év márciusáig a vermelő halállományok védelme érdekében tilos a halradar használata a Velencei-tavon. Ebben az időszakban a tavon tartózkodó vagy közlekedő vízi járművekben nem lehet egy időben szonár és horgászeszköz is. A következő...