Október 27-29. között „Közösségépítő Kultúránk” címmel rendezte meg egy napos látóútjait a Nemzeti Művelődési Intézettel együttműködésben a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. Az úgynevezett „KÉK-napokon” az ország minden pontjáról fogadtak látogatókat a kápolnásnyéki Népfőiskola munkatársai.
Bár augusztus végén lezárult a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad nyári évada, a színház szerelmesei nem maradnak sokáig előadás nélkül: október 18-án ugyanis a „Bakancslista” című vígjáték lesz látható, immár zárt térben, a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban.
A hazafias nevelés jegyében telt a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szeptember 30-i műhelynapja Kápolnásnyéken.
Giczy Kristóf grafikusművész, a kápolnásnyéki Alkotóház vezetője elhivatottan dolgozik azon, hogy a klasszikus grafikai eljárások, például a rézkarc és a litográfia számára méltó alkotóteret teremtsen. Az Alkotóház nemcsak műhelyt, de hamarosan művészszállót is biztosít majd az alkotók számára. A Velencei-tó magazinnak adott interjújában a műhely jelentőségéről, saját művészeti projektjéről és a kortárs grafika előtt álló kihívásokról mesélt.
A vízi rendőrség megjelenése a Velencei-tavon az esetek többségében inkább megkönnyebbülést hoz, mintsem problémát. Menteni idén is kellett az elfáradt SUP-osokat, vihar elől tekerő vízibicikliseket, vitorlásokat és horgászokat, de lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. A tó így is szolgáltatott azonban izgalmas eseményeket a vízirendőröknek, ahogy immáron közel száz éve mindig. Körülbelül ennyi ideje jelentek meg ugyanis hivatalosan a rendfenntartó erők a térségben.
Évente 30 ezren látogatják a Pákozd-sukorói Arborétum és Vadaspark területét. A Velencei-tó eme varázslatos környezeti értéke – annak ellenére, hogy nem természetvédelmi területről van szó – méltán teszi a környéken kirándulók számára az elsőszámú célponttá. Gazdag állat- és növényvilága mellett igazán nagyszerű kikapcsolódást nyújt szolgáltatásaival, pihenőpontjaival, játék- és bemutatótereivel.
2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a dinnyési Várpark, a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
Egy régi épület kapott új életet Kápolnásnyéken a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola gondozásában. A felújított szálló nyolc alkotónak biztosít pihenési és feltöltődési lehetőséget a Népfőiskola programjai, műhelyei és konferenciái idején, ezzel is gazdagítva a térség kulturális pezsgését.
A Velencei-tó térsége 2024-ben is különleges művészeti-kulturális élmény lehetőségével gazdagodott: a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban egy hónapon át volt látható a Madách 200. Jelenetek a Tragédiából című kiállítás. A tárlat Madách Imre időtlen klasszikusát, Az ember tragédiáját dolgozta fel kortárs művészek alkotásaiban. Az esemény nem csupán látványos, de mélyreható kulturális utazást is ígért a látogatóknak.
A Velencei-tó térségének egyik legjelentősebb időszaki kiállítása 2024 nyarán a kápolnásnyéki Halász-kastélyban nyílt meg, bemutatva Zórád Ernő, a magyar diafilm egyik legismertebb alkotójának műveit. A Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig című tárlat Zórád több mint hatszáz eredeti rajzán keresztül tizenhárom történetet mesél el, így a látogatók betekintést nyerhettek a magyar diafilmgyártás hőskorába és annak esztétikai világába, amely generációkat köt össze.
A Velencei-tó környéke természeti szépségeivel és közösségformáló erejével is sokakat vonz. Nem volt ez másként Csernavölgyi Anna és Molnár József esetében sem, akik egy évvel ezelőtt, 2024 tavaszán nyitották meg kápolnásnyéki rendelőjüket, a Canequivet Állatorvosi Rendelőt. A pázmándi állatorvos házaspár számára a Velencei-tó és a környező települések valódi otthont és inspirációt jelentenek, ahol szenvedéllyel és elhivatottsággal dolgoznak a gazdik és kedvenceik érdekében.
„Nagyszerű meglepetésbulinak adott otthont április 25-én, pénteken este a Koronás Park sportmúzeumi épülete. Tubel Zoltán hetvenedik születésnapjára gyűltek össze barátai, sporttársai. Az ünnepelt mit sem sejtve lépett be az épület ajtaján, ahol „Meglepetés!” felkiáltással fogadta őt a több tucat barát. Régi sportsikerekről, velencei-tavi kezdetekről és fehérvári élményekről beszélgettek az egybegyűltek.
A természet rajongójaként a Velencei-tó adta meg Mészáros Andrásnak az ihletet a fotózáshoz. Varázslatos felvételei azért is különlegesek, mert a természet számára nem egy színpad, ahol a szereplők bármikor újrarendezhetők. Az életet a maga valóságában tárja elénk, melyben az állatok a mindennapjaikat élik. Hogy ez miért is olyan fontos? Erről is mesélt a Velencei-tó magazinnak.
2024 szeptemberében látott napvilágot az L. Simon László országgyűlési munkásságát feldolgozó több mint hatszáz oldalas album, bemutatójára Kápolnásnyéken került sor. A kötet L. Simon László országgyűlési képviselőként a politikában eltöltött évtizedének legfontosabb eredményeit mutatja be, s ahogy Kövér László, az Országgyűlés elnökének előszavában rámutat: „hitet adhat a nemzet fennmaradásába és megerősödésébe vetett bizodalmunk megerősítéséhez.”
No, én mesélek, egy olyat, de olyat, amit magam gubancoltam ki öregapám százéves ládikájából, aztán meg leporoltam, kisimítgattam, s most elmondom néktek! Ide figyeljetek!
Gárdonyban Bory-Nyiri Zsuzsanna már az év végi ünnepkörre készül lélekben. Levendulakertjében júliusig illatozott az angol és a francia levendula, ám a szezon végeztével sem fejeződik be a munka. Csak áthelyeződik a műhelybe, ahol illatos és dekoratív csomagok készülnek.
Élmény-kovászolás, így nevezte el agárdi workshopját Boruzs Éva, aki ügyvédi karrierjét hagyta ott az egészsége érdekében. Útkereséséről, a konyhában megtalált varázslatról illatos kenyerek, édes kalácsok, színes vízikefírek és kombucha italok között mesélt a Velencei-tó magazinnak.
Csak a legjobbal elégedett Engelhardt Ádám, a lovasberényi Engelhardt dióbirtok vezetője. A harmadik generációs diótermelő családi vállalkozása az ültetvénytől a konyhaasztalig felügyeli a termelési folyamatot, mert hisz abban, hogy csak így lehet igazi minőséget biztosítani. A dió a magyar gasztronómia egyik legfinomabb alapanyaga, így rangjához méltó bánásmódot érdemel. Lovasberényben meg is kapja.
Hűvös fuvallatok érkeznek a Vértes felől, visszavert napsugarak a Velencei-tóból – megannyi áldásos természeti hatás, amely lehetővé teszi, hogy a környék Magyarország egyik legjelentősebb borvidékének szerves része lehessen. Ezúttal igazi bortúrára indultunk, hogy megmutassuk olvasóinknak, milyen különlegességeket rejt ez a vidék. Csiklandozó buborékokat, aranyló gyöngyözőborokat, pét-natot és pezsgőt is találtunk. Kövessék utunkat és példánkat – egészségükre!
Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg februárban az első Fejér Vármegyei Vadászbált Kápolnásnyéken, a Halász Gedeon Eseményközpontban. A bál a vadászok ünnepe volt, sőt, annál is több: különleges társasági esemény, ahol a gasztronómia, a zene és a jókedv összefonódott a természet szeretetével.
A Velencei-tó környéke ma már nemcsak a természet szerelmeseinek, de azoknak is ideális célpont, akik a sportolás mellett szívesen tesznek valami jót másokért. A tókerülő kerékpártúrák között ugyanis van egy különleges esemény, ahol a kacagás, a piros orr és a jó szándék kapja a főszerepet: a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány jótékonysági bringatúrája.
Tour de Hongrie kápolnásnyéki szakaszán minden együtt volt egy emlékezetes naphoz: sport, szórakozás, családi programok és egy különleges torta. A Nemes Cukrászda jubileumi édessége gyönyörű volt, csupa csoki ízvilága pedig valódi élményt nyújtott a közönségnek.
A tó környéki kastélyoknak, kúriáknak az elmúlt nyolcvan esztendő mostoha sorsot juttatott. Volt, amit a háború pusztított el, a megmaradtak „köztulajdonba” vétele, az ezt követő felelőtlen gazdálkodás, majd a rendszerváltás környéki kaotikus tulajdoni viszonyok további csökkenést hoztak az épületállományban. A megmaradt épületek bútorait, berendezését 1945-ben széthordták, egyes, összedőlni hagyott kastélyok építőanyagát a „kádárkockák” építésénél használták fel, de a még mozdítható és beépített tárgyak „magáncélú felhasználása” még a kilencvenes években sem volt ritka. Nagy tehát az értékben és kultúrában mérhető veszteség, ráadásul az elűzött egykori tulajdonosok leszármazottainál is kevés tárgyi emlék maradt meg. Arról, hogy milyen lehetett az élet ezeknek az épületeknek a virágkorában, csak emlékezésekből és a csekély számban fellelhető, háború előtti fényképekből alkothatunk képet magunknak.
Sokan, sokszor írtunk már arról, mit köszönhet a vasútnak a Velencei-tó környéke – egy korábbi számunkban össze is foglaltuk a déli part vasúttörténetét. Az 1861-es megnyitást követő negyvenöt esztendő során déli parti település megállót kapott, ami egyrészt a termékeik piacra juttatását könnyítette meg, másrészt a XX. század elejétől a fürdőélet kialakulását segítette. Kevesebb szó esik a balatoni országútról, ami a második nagy, minőségi ugrást hozta meg a déli part idegenforgalmi „feltárásában”.
„A Bory-vár a régi, fekete-fehér felvételeken is impozáns, titkokkal és szerelemmel teli csodát ígért a látogatóknak. A máig az egyik legnépszerűbb székesfehérvári turisztikai helyszín azonban több mint építészeti műalkotás. Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona összetartozását hirdeti a park, a rejtett árkádok, műtermek, terek és a vár minden szeglete. A házaspár 1912-ben vásárolta a telket, melyen Bory Jenő hordott minden követ a helyére.
Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.
Ezúttal „Hazáért Körút” címmel rendez műhelynapot az 1848. szeptember 29-i győztes pákozdi csata ünnepének másnapján, szeptember 30-án a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban az általános iskola 4-6. osztályait várják, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a „Hazáért Körút” elnevezésű programmal, illetve a vándorkiállítással. De a diákoknak készülnek honvédkiképzéssel, kvízjátékkal és közös muzsikálással is. A műhelynap ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A jelentkezéseket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen várják létszám megjelölésével.
Rendhagyó tárlatvezetésre hívják az érdeklődőket október 4-én, szombaton délután 16 órától a kápolnásnyéki Halász-kastélyba, ahol személyes történeteken keresztül elevenedik meg Ujváry Lajos életműve. A tárlatvezetést Dr. Ujváry Gábor történész, a művész fia tartja, aki személyes emlékeivel, gondolataival teszi még közelebbivé és átélhetőbbé édesapja szellemi és művészi örökségét. Az „Ujváry Lajos 100 – A Kisképző legendás festő tanára” című kiállítás különleges programján a résztvevők egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek Ujváry Lajos életútjába, alkotói világába, és egy olyan életmű részesei legyenek, amely generációkat formált.
A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány az idei évben is megrendezi a Velencei-tavi Turisztikai Évadnyitót, mely alkalmon ezúttal is sor kerül a Velencei-tóért díj ünnepélyes átadására. Az eseményre június 6-án, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor a kápolnásnyéki Halász-kastélyban. Az Alapítvány 2019-ben alapította meg a Velencei-tóért díjat, melynek célja, hogy elismerje a Velencei-tó térségének fejlesztéséért, gazdasági és kulturális felemelkedéséért kitartóan munkálkodó, egyben közéleti személyiségként is maradandót alkotók tevékenységét. Az Alapítvány kuratóriuma évente egy díjat ítél oda, ezzel is hangsúlyozva a díj és a Velencei-tó térségéért végzett elhivatott munka jelentőségét. A turisztikai évad megnyitását és a Velencei-tóért díj átadását követően turizmus-szakmai előadásokkal várják a résztvevőket.
Igazi táncművészeti csemegét ígér a Café de la Danse nemzetközi kortárstánc fesztivál május 31. és június 1. között Kápolnásnyéken. A fesztiválon a színpadi tánc performanszok, workshopok, beszélgetések, családi- és gyermekprogramok keretében lép ki a színház közegéből, hogy a mindenki számára nyitott közösségi terekben ismertesse meg a látogatókkal a kortárs tánc kiemelkedő magyar táncművészeit és alkotóit. A FrenÁk Társulat szervezésében megvalósuló ingyenes kortárstánc fesztiválnak ezúttal is a Halász Gedeon Eseményközpont ad majd otthont.
Július 20-ig a kápolnásnyéki Halász-kastélyban látogatható az a nagyszabású kiállítás, amely Kass János rendkívül sokoldalú művészetét mutatja be a nagyközönségnek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből, a Kass János Galéria anyagából érkezett „A KÉKSZAKÁLLÚ – Fejezetek Kass János művészetéből” című kiállítás többek között „Az ember tragédiája, Hamlet, Psalmus Hungaricus és A Kékszakállú herceg vára – a magyar és egyetemes kultúra mélyebb rétegeit is érintik. A tárlat a Halász-kastély nyitvatartási idejében, minden nap 10:00 és 18:00 óra között várja látogatóit.
Május 17-én, szombaton délelőtt 10.30-kor nyílik meg ünnepélyes keretek között Simon M. Veronika festménykiállítása a Pákozdi Katonai Emlékpark – Nemzeti Emlékhely fedett teraszán. A tárlatot Stancsics Erzsébet, a Táncsics család leszármazottja, a Magyar Kultúra Lovagja nyitja meg, ezt követően Simon M. Veronika előadásában hangzik el Várkonyi István „A Magyar zászló” című verse. A június 22-ig látogatható festménykiállítás olyan műveket tesz közszemlére, melyek bensőséges, meditatív hangulatot sugároznak, és tökéletes harmóniában állnak a park természeti környezetével.
100 év telt el az első Tour de Hongrie megszervezése óta, és a magyar körverseny egy újabb erős rajtot véve a történelem buktatói közepette 2001-től évről évre ismét erősebbé vált: 2023-tól már a világ második legrangosabb sorozata, a ProSeries egyik fordulóját tisztelhetjük a versenyben. Május 17-én pedig a Tour de Hongrie átszeli Kápolnásnyéket is, ahol elsöprő tempójú szakaszhajrával a Halász-kastély épülete előtt is tiszteleg. Ez alkalomból 10 és 14 óra között biciklis piknikkel várják a rajongókat, és a szurkolni vágyókat a kastély parkjában: a kastélyétterem teraszán kivetítőn és némi frissítővel lehet követni élőben a versenyt, de lesz Kincsestáj bringabemutató, élőzene, születésnapi torta, Tour de Hongrie viráginstalláció és még sok meglepetés.
Augusztusban Székesfehérváron és a Velencei-hegységben rendezik meg a 35 éven felüliek nyílt tájfutó-világbajnokságát. Bujdosó István versenyigazgató és Schneider Béla a szervezőbizottság alelnöke Molnár Krisztiánnál, a Fejér Megyei Önkormányzat elnökénél tett...