Séta a vízen

Részletek

Természet

2020. június 22. hétfő, 12:42

Látványos, izgalmas és különleges kikapcsolódás: hajóval, kenuval a Velencei-tavon

Tavasszal kezdődött és ősz végéig tart a hajózási idény a Velencei-tavon. A sétahajókázás, a Madárrezervátum felfedezése, a kenutúrák, a sárkányhajózás mind életre szóló élményt ígérnek a látogatóknak. A tó többezer éves múltjának legújabb kori fejezetéhez tartozik a hajózás, amely csupán közel fél évszázada teszi lehetővé a szórakozás, kikapcsolódás és sport e formáját Fejér megye varázslatos taván.

Budapesttől mindössze 45-47 kilométer, Székesfehérvártól pedig csupán 25-28 kilométer távolságban található a Velencei-tó, amely autóval és vonattal egyaránt kényelmesen megközelíthető remek helyszín mindazoknak, akik egy kis vízi kikapcsolódásra vágynak. A Velencei-tó látnivalókban gazdag, és jelentős természeti értékek tárháza. Hajóval pedig újabb perspektívák, látnivalók és kincsek fedezhetők fel a környezetében. A Mezőföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekvő tó medencéje 8-10 ezer éves múltra tekint vissza. Belsejének nagy kiterjedésű nádasai egy letűnt, ősi vízivilágot őriznek. Itt található az ország egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1958-ban létrehozott Velencei-tavi Madárrezervátum. Gazdag madárvilága miatt 1979 óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Ramsari Jegyzékében. Nem ritka itt a barna rétihéja, a nagy kócsag, a vörös és szürke gém, a bakcsó és a kiskócsag sem. Nyugati medencéjében található Közép-Európa egyik legjelentősebb úszólápos területe.

A hajózás kezdetei

Simon György, a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. mint a mai tavi hajózásért felelős szervezet vezetője a kezdetekről mesélt: a korábban inkább halászat céljából hasznosított tavat az ötvenes évek elején az aktív kikapcsolódást keresők is felfedezték, 1951-ben létrehozták a hajózási vállalatot. Bizonyos Vass Gyula pedig ennek apropóján 3 évre bérbe vette a községi hajózási jogot. Két hajóval indult el a hajózást a tavon, és Agárd központtal kezdték meg a kiránduló hajók használatát.

Ma is töretlen népszerűség

A sétahajókázás azóta is töretlen népszerűségnek örvend a Velencei-tavon. Ma három olyan hajó szállítja az utasokat, amelyek több évtizedes fedélzetén sok ezer ember fordult már meg. Az 1965-ben épített Nadap ezek közül a legismertebb, amelyről kevesen tudják, hogy valamikor a Dunán teljesített szolgálatot. Szárnyashajónak építették és Fecske néven került be a honi hajóépítés történetébe. Mellette az 1964-es Agárd és az 1985-ös Gárdony nevű hajó is jár a hajózási szezon idején a tavon. Segítségükkel a március végétől október végéig tartó hajózási idényben többféleképpen is felfedezhetjük a tavat, amely csodálatos természeti értékeket rejteget. Ezek megközelítése gyakorlatilag csak vízi járművekkel lehetséges. A menetrendszerűen induló járatok Agárdról a pákozdi Szúnyog-szigetre, a kirándulók kedvelt célpontjához tartanak. Pákozdon, azaz a Szúnyog-szigeten 30 perces, Agárdon és Velencén pedig 1 órás sétahajózásokra nyílik lehetőség. Kellemes hangulatú alkonyati sétahajók is indulnak Agárdról – családok, párok, fotósok kedvelt élménykörútjai ezek. A tó jellegzetes arcát rajzoló sejtelmes nádasok, és a lágy ívű Velencei-hegység keretezte északi oldal panorámája talán ez idő tájt a leghangulatosabb. A hajóútvonalak sajátos nevű tisztásokat, nádasokat érintenek. Agárdról induló járat esetén például a Vaskapu, Lángi-tisztás, Vendel-tisztás, Rigya, Hosszú-tisztás nevű szakaszokon hajózhatunk. Velencéről indulva pedig láthatjuk a Fürdető, Öreg-tisztás, Templom-tisztás, Kárászos nevű szakaszokat. Egy tavat kerülő kerékpártúra részeként szintén érdemes közbe iktatni egy hajókázást, a bicikli ugyanis térítésmentesen felvihető a hajójáratra.

Nem a hajó az egyetlen

Kenutúrákkal mélyebb benyomást lehet szerezni a tó nádlabirintusairól. Csapatépítő tréningek, osztálykirándulók, baráti társaságok és családok is igénybe vehetik a nagy, stabil kenukat, amelyekhez kormányost is tudnak biztosítani a szervezők – emeli ki Simon György. Főképp kevésbé gyakorlott vagy teljesen kezdő kenusok szállnak a Velencei-tó vizére, gyerekek, idősek egyaránt, így a nyaralás közben is bárki számára izgalmas és élménydús programelem lehet a tóparti kikapcsolódás e módja.  A 1,5, 3, 6 órás, valamint egyéb, különleges vízitúrák ideális lehetőséget biztosítanak a hajóval megközelíthetetlen részek felfedezéséhez is. Feltárulnak a titokzatos úszólápok, és megfigyelhető a különleges vízi madárvilág is, amelyre kenukból nyílik a legnagyobb esély.

Sárkány a vízen

A versenyzők számára, illetve azoknak, akik szeretnének barátaikkal egy jót evezni a tavon, a sárkányhajózás lehet a legjobb megoldás. 20+1 fős hajókkal, a tavat jól ismerő kormányosokkal indulhatnak útnak, jó időben az év bármely napján a csapatok. A túrákhoz megfelelő méretű mentőmellényeket, evezőket biztosítanak, melyek használata természetesen kötelező. A sárkányhajók, akárcsak a kenuk az agárdi hajóállomás melletti Touring Hotel strandjáról indulnak. Valódi, színes, izgalmas és aktív élmény gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Víz alatti élővilág a felszínen

Nemrég nyitotta meg kapuit az agárdi hajóállomás mellett a H2O Akváriumház, ahol a Velencei-tó víz alatti élővilágát - halakat, szitakötőlárvákat, vízi botpoloskákat -, illetve azok különböző fejlettségi állapotait figyelhetik meg a látogatók. A környezet, a biológia iránt érdeklődő gyerekek és felnőttek számára nagyszerű élmény a nyár elején nyíló ház különleges, „élő tárlata”.

Út a madarak világába

A nagy érdeklődésre tekintettel a Velencei-tavi Hajózási Társaság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közös összefogással 1 órás sétahajó járatokat indít tavasz végétől a Velencei-tavi Madárrezervátumba. A hajóút során a Duna-Ipoly Nemzeti Park biztosítja a szakszerű idegenvezetést, melynek célja a Velencei-tó védett értékeinek, úszólápos területeinek bemutatása.

A Nadap története

Az 1950-es évek elején a magyar hajóipar jelentős gyára volt a váci Dunai Hajógyár (később a Magyar Hajó és Darugyár Váci Gyáregysége, még később a Ganz Danubius Váci Hajógyára). Az igen képzett tervezői és kivitelezői szervezet, a folyamatosan fejlesztett technológia alkalmassá tette a gyárat a kornak megfelelő színvonalú alumínium hajók tervezésére. A fejlődő Dunai Hajógyár vezetése a közlekedési tárca támogatásával 1960-ban döntötte el egy prototípus hordszárnyas hajó tervezését, gyártását. Fekecs Gábor főkonstruktőr irányításával, Beledi Dezső tervei alapján építették meg 1963-ban a Fecskét azzal a céllal, hogy azt a MAHART nemzetközi járataként fogja használni. A Fecske hossza 24,73 m, szélessége 4,19 m volt, gépészeti berendezéseit (1000 LE-s főmotort és tartozékait) hazai gyártmányok híján a Szovjetunióból hozták. Az elkészült hajó kísérleti üzemét 1964 tavaszán kezdték meg. A hajót mesterséges terheléssel, homokzsákokkal rakták meg és a Budapest–Mohács útvonalon folyamatosan járatták, miközben rendszeresen méréseket végeztek rajta. A hajón akkor szolgálatot teljesítő gépüzemvezető elmondása szerint kiderült, hogy ez a fejlesztés elkésett, hiszen két darab orosz gyártmányú Rakéta típusú szárnyashajó már közlekedett a MAHART-nál, ezeket a Szovjetunió a fejlett repülőgép és hadiipar kutatásainak felhasználásával készítette, nagy sorozatban. A próbákat 1964 őszén befejezték, a MAHART a Hajógyártól a hajót nem vette át, a hiányosságok kiküszöbölésére valószínűleg sem pénz, sem energia nem volt, így a hajót leállították. A Fecske szárnyait leszerelték, új motort építettek be. Nadap néven újjászületett, majd átadták a SZOT-nak, amely a Velencei-tavon használta, így azóta itt üzemel a 100 személyes utasbefogadó képességű, “szárnyait vesztett” magyar gyártmányú hajó.

A Nadap nevű hajó jelenlegi tulajdonosa és üzemeltetője a Velencei-tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. A cég az utóbbi években állami támogatásból és saját forrásaiból újította fel a hajót, mely modern, környezetkímélő hajómotort és generátort kapott. STR/velenceitohajozas.hu

Az építés éve, helye: 1965, Vác
A gyártó: Váci Hajógyár
Befogadóképessége: 100 fő
A hajótest hossza: 24,73 m
A hajótest szélessége: 4,19 m
Legnagyobb merülés: 0,53 m
Főüzem adatai: 1 db Volvo-Penta APD-41 típusú diesel motor beépített Z-tribes hajtóművel. 

 (Fotók: Simon György/S.Töttő Rita/ Kőmíves András)