Gárdonyi Géza varázslatos világát mutatta be a Mozaik Múzeumtúra Roadshow Kápolnásnyéken

Részletek

Kultúra

2023. február 17. péntek, 09:23

Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából Gárdonyi műhely kastélyközelben címmel tartott 2022. október 20-án Roadshow-t Kápolnásnyéken a Mozaik Múzeumtúra és a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. Az interaktív műhelynapon közel 150 diák vett részt, akiknek lehetőségük nyílt közelebbről is meg is merni az Egri csillagok íróját és a Halászkastély izgalmas történetét.

Megtelt az eseményközpont érdeklődő fiatalokkal

A kápolnásnyéki Roadshow-n először Rodics Eszter, a Művészeti Népfőiskola elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Makranczi Zsolt, a Mozaik Múzeumtúra program vezetője szólalt fel: a Mozaik Múzeumtúra 2014-ben indult útjára, legfontosabb célja pedig a magyarországi, illetve a kárpát-medencei magyar vonatkozású kiállítóhelyek, gyűjtemények s a múzeumok népszerűsítése, valamint az, hogy ennek hatására egyre több fiatal látogató érkezzen a kiállításokra – emelte ki Makranczi Zsolt.
A köszöntok után Rodics Eszter nyitotta meg Az Ezerarcú Gárdonyi című utazó-kiállítás. A Népfőiskola elnöke hangsúlyozta: a tárlat azzal a céllal készült, hogy a látogató képet kapjon arról, mennyi mindennel foglalkozott ez a nagyszerű ember, mennyire sokoldalú és különleges szereplője volt a magyar irodalomtörténetnek.

Rodics Eszter, Sz. Király Júlia és Makranczi Zsolt köszöntötte a fiatalokat ezen a napon

A kiállítást minél több helyszínre igyekszik majd eljuttatni a Népfőiskola a következő hetekben, hónapokban. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténet című munkájának 1940-es évekbeli elemzéséből idézett az elnök asszony: „Legmagyarabb lelkű regényíróink egyike o, a tiszta magyar beszéd klasszikus művésze. Lebilincselő módon szövi meséit, remek jelenetei vannak, hangja utánozhatatlan kedvességű. Egyszerű, igaz, közvetlen író. Merengő szellem. A költői és mégis reális emberábrázolás mestere. Gárdonyi Géza történeti regényei a régi századok szellemének ritka átéréséről tanúskodnak. Nem históriai adatokkal terhelt és régészeti díszletekkel cifrázott korrajzok ezek, hanem a múltidők lelkének művészi életre keltései, egy nagy elbeszélő mesemondásának tükrében. Az író érdeklődése kiterjed a hajdani világ minden nemzetrétegére. Nem elégszik meg a királyok, főrangúak, nemesurak bemutatásával, hanem olvasói elé vezeti az egyszerű társadalmi osztályok tagjait is. A kisemberek sokszor jobban érdeklik, mint a történelmi személyiségek és az országos események. A pátosz éppen annyira távol áll lelkétől, mint a hideg hang. Belső együttérzésbe olvad meséivel, alaphangja az elégia és az idill közt hullámzik. Líraisága besugározza hőseit, közömbösen még a természet életmegnyilvánulásait sem tudja szemlélni. Óvakodik a lelki elemzés aprólékosságától, nem növeli meg elbeszéléseinek terjedelmét hosszadalmas leírásokkal. Hősei elénk lépnek és cselekednek. ’Legyen nektek bátorságotok egyszer úgy írni az életről, amint van. Nem pedig görögtűznél mutogatni a siralomvölgyét, amint szoktátok’ – ezt a jelmondatát attól kezdve, hogy szakított kezdő romanticizmusával és ifjúkori élcelődésével, haláláig híven követte. Távol a naturalisták túlzásaitól, realista maradt mindvégig. Megfigyelte az életet s a történéseket a valósághoz híven mutatta be, de az életigazságok köré olyan hangulati varázst szőtt, hogy költészetével nem csak a valót, hanem annak égi mását is elbűvölte. Ha szüksége volt idealizálásra, csodálatos valóságérzékkel tudott eszményíteni. Mint lélekelemző, a legkitűnőbb analitikus regényírók közé tartozik, mint emberábrázoló, kísérteties élethűséggel kelti életre hőseit, mint meseszövő, nem untat egy pillanatra sem. Mint előadóművész, páratlan a maga nemében. Hova meneküljön az ember az élet zűrzavarai elől? A természetbe és a jósághoz. A halhatatlan író természetszeretete lassanként valóságos panteizmussá fejlődött. Nemhiába volt herbáriuma, laboratóriuma, tudományos könyvtára. A növények és állatok rejtelmes világában a bölcselkedő tudós otthonosságával mozgott. A teremtmények világának megfigyelése csodálatos gondolatokat sugallt elméjébe, lelke fölfohászkodott a végeláthatatlan mindenséghez. Hol a határ az életek kicsiségében s hol a másik határ az életek nagyságaiban? Hol végződik a valami és hol kezdődik a semmi? És fölfohászkodott Istenhez. Ki tudhatta más beépíteni abba a pártatlan, széletlen, határtalan, feneketlen semmibe fundamentum nélkül is azt a hangtalanul járó, fényes, nagy örökmozgót, amelynek a neve Mindenség?”

A diákokat élénken foglalkoztatta a Mozaik Múzeumtúra iskolai edukációs programja

A megnyitót követően Gárdonyi Géza varázslatos világa címmel hallgathatták meg a fiatalok Sz. Király Júlia irodalomtörténész, Gárdonyi-kutató interaktív előadását az íróról, annak kalandos életútjáról s munkásságáról. Az érdekes előadás után játékos múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várták a gyermekeket összesen három helyszínen: a Halász Gedeon Eseményközpontban, a Halász-kastélyban és a kastély lenyűgöző parkjában.

Indul a túra! – időutazásra invitálta a vendégeket Bányai Balázs

Az Eseményközpontban Pápai Judit magyar szakos pedagógusnak köszönhetően a tanulók megtudhatták, hogy miért is hívták Gárdonyi Gézát ezerarcú varázslónak. A parkban izgalmas kastélytotó várta a lelkes gyermekeket, a kastélyban pedig Bányai Balázs történész interaktív és rendhagyó tárlatvezetés keretében ismertette meg a résztvevőkkel a kápolnásnyéki Halász-kastélyban és Fejér megye más kastélyaiban élő nemesi és főúri gyermekek életét. A program során megelevenedtek a gyermekek és szüleik kapcsolata, a nevelésükben részt vevő személyzeti tagok faladatai, az ifjak nevelése, oktatása és életük jellemző terei, beleértve az otthont, a parkokat, és különböző szintű iskoláikat is.

Pápai Judit, a Népfőiskola munkatársa, pedagógus az érdeklődő fiataloknak mesélt az ezerarcú íróról

Az interaktív feladatok megoldása után a gyermekek értékes ajándékokkal gazdagodtak, a Mozaik Múzeumtúra Roadshow programjait a Vox Mirabilis Kamarakórus koncertje zárta, amely egyben énekóra is volt, bemutatva Gárdonyi kapcsolatát a zene világával. Különleges ősbemutató is volt ez az alkalom, hiszen Gárdonyi Fel nagy örömre! című karácsonyi énekét Szebik Attila négy szólamos átiratában az értő, fiatal közönség hallhatta először, hatalmas tapssal jutalmazva a kamarakórust a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola kápolnásnyéki központjában.

Vox Mirabilis Kamarakórus koncertje zárta az eseménydús napot – ősbemutatót hoztak