Művészeti Népfőiskola alakult a Velencei-tónál

Részletek

Kultúra

2021. március 26. péntek, 09:36

A Velencei-tónál lelt tökéletes otthonra a nemrégiben alakult Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. Az országos szinten is egyedülálló, és a mély kulturális gyökerekkel rendelkező népfőiskolai hálózathoz csatlakozó intézmény izgalmas kihívások megvalósításán fáradozik. A Népfőiskola központja a Kápolnásnyék szívében fekvő Halász-kastély, amely az elmúlt években a Velencei-tó régiójának legszínvonalasabb kulturális színterévé vált.

Kápolnásnyéki Halász-kastély Fotók: Kőmíves András, S. Töttő Rita

Évről-évre egyre többen látogatnak el a kápolnásnyéki Halász-kastély kulturális programjaira. Nem véletlen hát, hogy épp itt, ebben az újonnan létrejött kulturális erőtérben formálódott meg a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola gondolata. – Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy munkánkra, a kastély igényes kulturális kínálatára jóval nagyobb az igény, mint amire legmerészebb álmainkban gondoltunk volna – fogalmazott Rodics Eszter, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola elnöke. Majd kiemelte:
– Ez az igény indította el bennünk azt a gondolatot, hogy jó lenne, ha nem csak a közönség számára elérhető, jól működő kulturális központként működnénk, hanem a kastély közvetlen környezetében művészeti műhelyek is létrejönnének. A népfőiskola alapvetően önszerveződő, a civil aktivitás keretében és eredményeként létrejövő képzési és továbbképzési közeg, a mi népfőiskolánk esetében egyértelműen a legkülönbözőbb művészeti ágak köré szervezve. Kuratóriumunk munkájában több kiváló szakember vesz részt, köztük a Kossuth-díjas Gulyás Dénes vagy a Munkácsy-díjas Pető Hunor, így a szakmai kompetencia és a legitimáció biztosított – fogalmaz a kuratóriumi elnök.

Rodics Eszter, a helyi kulturális élet motorja

A népfőiskola gyökerei
A népfőiskola egyedülálló közösségformáló és nevelő módszereket bevezető intézmény. Gyökerei a 19. századi Dániába vezethetők vissza. A Lezsák Sándor nevével fémjelezett Lakitelek Népfőiskola koncepciója alapján hazánk számos pontján és a határokon túl is alakulnak újabbak, amelyek egyre több szinten kötik össze a Kárpát-medence magyar ajkú közösségét.

A szoros együttműködések lehetővé teszik, hogy a művészeti ágak, a történelem és a Kárpát-medencei kortárs kultúra sajátos összefűzésével a népfőiskola tevékenysége katalizálja a magyar közéletet. A Művészeti Népfőiskola az élethosszig tartó tanulás, a sokszínű és sokrétű felnőttképzés sajátos formáját nyújtja. Stratégiai célja, hogy a Kárpát-medence legkomplexebb – iskolarendszeren kívüli – művészeti képzését, továbbképzését, magyar nemzeti identitást erősítő művészeti nevelési programját megvalósító intézményeként működjön.
– Nagyon fontos számunkra, hogy alapvető értékek határozzák meg munkánkat. A honismeret, a nemzeti kultúra megőrzése és gazdagítása, az emberi kapcsolatok jelentősége olyan szempontok, amelyek megjelennek, működtető erőként hatnak minden törekvésünkben. A népfőiskolai mozgalom az iskolai rendszeren kívül, de képzési, nevelési tevékenység keretében ad a bekapcsolódóknak iránytűt és fejlődési lehetőséget – teszi hozzá az elnök.

Látványos tervek: a közeljövőben jelentős népfőiskolai központtá válik Kápolnásnyék és ezzel a Velencei-tó térsége

Komoly fejlesztések a kastély körül
A kápolnásnyéki Halász-kastély kortárs művészetekhez fűződő mottója, hogy „a ma kortárs művészei, a jövő klasszikusai”, így kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kortárs művészek bemutatkozási lehetőséget kapjanak. A fiatalok pedig múzeumpedagógiai foglalkozások keretében kaphatnak esélyt arra, hogy megismerjék a múzeumi terek nyújtotta nagyszerű élményeket. Annak érdekében, hogy a Művészeti Népfőiskola megfelelő képzési és közösségi helyszíneit és színtereit létre tudják hozni, ingatlanvásárlásokra és építkezésekre van szükség a Halász-kastélyt övező területeken. Az előkészítő munka intenzíven zajlik, hiszen a források egy részét már megszerezte a Népfőiskola, és eltökélt a megvalósításban: – Ahhoz, hogy kortárs művészeti és alkotóközpontunk működni tudjon, hogy vendégül tudjunk látni művészeket, diákokat és tanáraikat is, és szálláshelyet is tudjunk biztosítani számukra, komoly infrastrukturális fejlesztésre van szükség. A szakmai munka és a fejlesztés tervezése fokozatosan és párhuzamosan halad azért, hogy a legjobb eredmény születhessen minden területen. A Művészeti Népfőiskola már több eredménnyel is büszkélkedhet:
– A Népfőiskola az előadóművészetek terén széleskörű támogatói program létrehozásán, az előadóművészek számára bemutatkozási, fellépési lehetőségek biztosításán dolgozik, amelynek szép példája a már működő Csajághy Laura Színpad Kápolnásnyéken. Budapesten pedig olyan előadóművészeti központ megvalósítása zajlik, amely
nem csupán a Művészeti Népfőiskolához köthető produkciók befogadására, hanem a népfőiskolai hálózat tagjainak fővárosi bemutatkozására is alkalmas. Minderre csodálatos és ideális helyszín a nagyszerű adottságokkal rendelkező Gutenberg Ház, a főváros 8. kerületében. Az épület felújításra szorul, megmentésével tehát nem csak a népfőiskolai mozgalom közművelődésben elfoglalt szerepét erősítjük, hanem megmentjük a további pusztulástól a magyar szecesszió egyik emblematikus épületét is – fogalmazott Rodics Eszter, a Népfőiskola elnöke, aki egyértelművé tette, hogy tervekből, lelkesedésből és elszántságból is van bőven a következő évre, évekre is.

A velencei Meszleny-kastély romjaiban. Hasonló álmokat szeretnének itt is megvalósítani. 

bn

A népfőiskolai mozgalom Magyarországon
Az 1920-as évektől mintegy 70 népfőiskola működöt t Magyarországon, amelyek elsősorban az állampolgári nevelésről igyekeztek gondoskodni. A harmincas évek közepétől kezdődött a magyar népfőiskolai mozgalom leggyümölcsözőbb időszaka. A 40-es évek ifjúsági mozgalmai számos haladó gondolat mellet t felkarolói és megvalósítói lettek a népfőiskolai eszmének is. A mozgalomban kezdetektől fogva fontos szerepe volt a magyar falu kérdésének. A kommunizmus időszakában a csak titokban működő vagy teljesen ellehetetlenített népfőiskolákat a rendszer változtatás időszakában létrejött népfőiskolák két fő típusa követ te. Vagy gyakorlati segítséget kínáltak a gazdasági-társadalmi változások veszteseinek, vagy azok számára nyújtottak közösségi teret, akik évtizedek frusztrációjaként élték meg a politikai véleménynyilvánítás, a nemzet tudat megélése és a vallási identitás kinyilvánításának veszélyét vagy kockázatát. A kilencvenes évek elején Lezsák Sándor és felesége megalapította a Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát. A mára már négyhektáros területen fekvő intézményt az ország egyik szellemi fővárosának is nevezik. A közösségteremtésben és a felnőttképzés módszereiben eredményesen ötvözi a dán, a finn, a svéd, és a német, valamint a két világháború közötti hazai népfőiskolai hagyományokat. Európai rangú konferenciáknak és tudományos tanácskozásoknak ad fórumot, emellett több olyan pedagógiai kezdeményezéssel is beírta magát a neveléstörténetbe, amely méltán keltet t országos közfigyelmet. A népfőiskolai kollégiumok, szaktanfolyamok, speciális tar talmú képzések, szabadegyetemi formák, egy-egy szakma továbbképző és érdekvédelmi fóruma mellet t helyet kap a Népfőiskolán a dolgozók gimnáziuma is. A Lakiteleki Népfőiskola a népfőiskolai szövetségek mellett egy új, alternatív népfőiskolai hálózat kiépítésébe is kezdett, koordinálásával kívánják létrehozni a Kárpát-medencei Népfőiskolák Hálózatát.