Beharangozó a következő lapszámról

Részletek

Kultúra

2020. április 02. csütörtök, 13:25

Izgalmas, színes és az új szezont ünneplő lapszámmal készül 2020. nyarára a Velencei-tó magazin. A környék meghatározó személyiségei közül ezúttal bepillantást enged életébe Pataki Zita műsorvezető, aki arról mesél, milyen volt számára kilépni a komfortzónából, feladni a megszokott pörgős budapesti életet a szerelemért, s megtalálni a békét a Velencei-tó partján. Ez Pataki Zita televíziós műsorvezető kanyargós életútjának dióhéjba zárt története. Sukorói gerendaháza egy életre szóló nyaralás helyszíne lett, ahol azért, Zitához méltóan a nyugalom mellett jól megfér a pezsgő társasági élet is.

Sokak látták meg a tó környékének szépségét és lehetőségeit az elmúlt évtizedekben. Ilyen volt Kárpáti Miklós is, a gárdonyi Antikvárium vezetője. Az üzlet az elmúlt három évtizedben a tókörnyék kulturális életének egyik stabil pontja, találkozóhelye volt és az ma is. „Sokszor kérdezik tőlem, van-e jövője a könyvnek, hiszen a közhiedelem szerint vége a Gutenberg-galaxisnak, leáldozott a nyomtatott könyveknek. Számtalanszor hallani: a legifjabb generációnak már az a furcsa, ha a szövegnek fizikai kiterjedése is van: ha nyomdafestékbe, papírba és vászonba csomagolják” – mondja Kárpáti Miklós, aki mégsem látja sötétnek a könyvek jövőjét. „A valódi olvasóban, bármit is olvas, meglesz az igény, hogy a számára fontos művet fizikai valójában is birtokolja.  Ha kevesebben is lesznek, de mindig lesz, aki számára nem csak az adott szöveg gyors megszerzése a cél, de fontos annak a megértést is segítő megjelenése és esztétikus „csomagolása”. Egy mívesen megformált könyv ráadásul három érzékszervnek is örömet okoz: látvánnyal, tapintással és illattal gazdagít…”

A következő lapszámban Vörösmarty Mihály emléke előtt is adózunk. A költő, a Szózat megalkotója számára ugyanis a Velencei-tó meghatározó közösségi és ihletadó térség volt. Emellett gasztronómiai kalandokat kínálunk a következő lapszámban, és feltérképezzük a látnivalókat, kirándulóhelyeket, strandokat. Bemutatjuk például a dinnyési Várparkot, amely 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az impozáns szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig a szemléltetés egyedi eszközeiben rejlik. A parkban ugyanis ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. 2020-ban szekérvárral és Székesfehérvár feketehegyi palánkvárával bővült a skanzen anyaga. Ezek titkait tárja fel a házigazda.