Természetművészet a tó közepén - Péter Ágnes és Gáts Tibor művészházaspár: a térség meghatározó alakjai

Részletek

Kultúra

2020. november 27. péntek, 10:36

Péter Ágnes Munkácsy-díjas szobrászművész és Gáts Tibor hangszerkészítő, a Népművészet Mestere, a maguk közvetlenségével és szakmai tudásával már több évtizede színesítik a velencei-tavi kulturális és művészeti életet. A Nemzetközi Velencei-tavi Symposion elindítása is az ő nevükhöz fűződik, amelyről Péter Ágnes a közel 30 éves Symposion Alapítvány elnöke, egy vadregényes, lenyűgöző energiákkal bíró, 12 hektárnyi szigeten mesélt.

Közel 40 éve költözött a velencei Bence- hegyre Péter Ágnes képzőművész és férje, Gáts Tibor hangszerkészítő. A kisgyermekes család előtte a Városliget közelében lakott, Péter Ágnes szobrászművész azonban nem szívelte az ottani vasmászókákat, lebetonozott játszótereket. Tibor, a hangszerkészítő mester gyermekkorától a horgászat szerelmese, így neki is ideális helyszínévé vált a lenyűgöző velencei-tavi térség, amely azóta is szeretett otthonuk. A házaspár itt találta meg a tó közepén lévő szigeten a Nemzetközi Velencei-tavi Symposion egyik helyszínét is – egy romantikus, nádművelés alatt álló zagyterű szigetet a Velencei-tó közepén –, amely egyre inkább a művészek, művészetkedvelők zarándokhelye.

Későn jött citera
Gáts Tibor népi hangszerkészítő mester 1949-ben látta meg a napvilágot, gyermekkorát a Balaton déli oldalán, Balatonberényben töltötte igazi művészhajlamú családban. Édesanyja óvónőként dolgozott, ám mellette sokat festett, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát végzett édesapja is kiállításokon szerepelt saját festményeivel. Tibor kézügyessége, szépérzéke és technikai készsége gyermekkorától fogva megvolt, hiszen a család előszeretettel játszott bábszínházi előadásokat, amelyre a bábokat, a díszleteket saját maguk készítették. A citerával csak a későbbiekben ismerkedett meg. – Gödöllőn, az egyetemen az egyik évfolyamtársamtól ismertem meg a citerát, mint hangszert. Gyermekkoromban nem tanultam zenét, de gondoltam, hogy ez egy egyszerűbb hangszer, így megpróbáltam rajta játszani. Később pedig készítettem egyet saját magamnak. Így már ötödéves voltam az egyetemen, amikor elkészült az első, jól sikerült hangszerem – meséli a kezdeteket a művész. A Népművészet Mestere díjat elnyerő hangszerkészítő feleségével, a kortárs művészet kiemelkedő alakjával, Péter Ágnessel szintén az egyetemi évek alatt, a verőcei ifjúsági táborban ismerkedett meg ötvenegy évvel ezelőtt.

Gáts Tibor életébe később érkezett a citera. - Fotó: Péter Ágnes

Akit a művészvilág elrabolt
A gyermekkorát Budakeszin töltő Péter Ágnest már a kezdetektől fogva elvarázsolta az alkotómunka lehetősége… – Kiskorom óta, ha a kezembe adtak egy ceruzát, egy papírlapot, bárhol ott lehetett hagyni. Ötödikes koromtól kezdtem el járni egy nagybányai stílusú festőművész rajzszakkörébe. Ott kezdtem el megismerni a művészeti technikákat. Volt, hogy nyáron kimentünk Budakeszin az erdőbe, ahol olajfestést tanultunk. Mire a kisképzőbe mentem felvételizni, egy hatalmas mappa otthoni munkát vihettem magammal – meséli Péter Ágnes. – Húsz évvel ezelőtt ültünk össze a barátainkkal, azzal a vággyal, hogy a velencei-tavi régióban egy hiánypótló művészeti iskolát kellene létrehozni, hiszen a gyermekek rengeteg kincset, tudást és egy komplett világképet hoznak magukkal. Hinni kell bennük, engedni, hogy a meglévő kreativitásuk kiteljesedjen, és meg is akarják mutatni a világnak. Legyenek kiállítást látogató felnőttek és legyenek újabb tanítványok! A kápolnásnyéki művészeti szabadiskolában, a Mesterműhelyben, korábbi diákjaival, illetve kollégákkal szerveznek kurzusokat, alkotótáborokat, valósítanak meg pályázatokat, családi napokat.

A kápolnásnyéki Halász-kastély kortárs tárlatán hangsúlyos teret kaptak Péter Ágnes alkotásai. - Fotó: Péter Ágnes

A sziget, ahol szabad alkotni és álmodni
A Nemzetközi Velencei-tavi Symposion 2006-ban a Velencei-tavi Nyári Játékok fesztivál után született meg. Többgenerációs és egyetemközi program, amelynek elnevezése, a „symposion” kifejezés a görög platóni filozófiát képviseli. Azt, hogy ezen a helyen a tanításnak is megvan a maga módszertana, mindenkinél ott van a „kulcs”, a „hatalom” és a „dicsőség”, hiszen a művésztelep akkor hasznos, ha kutató szellemű, szuverén alkotók dolgoznak együtt. – Azokon a helyeken, ahol művésztelepek, szoborparkok találhatóak, ott az emberek látják ezt az életformát, hogy lehet az alkotómunkát is hivatásként választani, annak a hatása meg a tágabb környezeten is, ott a település közterein is láthatóak alkotások – vall a symposion kisugárzásáról az alkotótábor művészeti vezetője. A térség színes életében mindenki megtalálja a maga számára tökéletes elfoglaltságot. Péter Ágnes és férje nem véletlenül választotta az alkotómunkájuk egyik bázisának a velencei-tavi szigetet. – Egy alkotóművésznek nagy lehetősége, saját felelőssége, hogy ott, ahol lakik, megérintse a közönséget – fogalmaz a művésznő. –A kezdetekben azon gondolkoztam a Hotel Juventus udvarán, ahonnan a főtámogatást kapjuk kezdetektől, hogy melyik lehet az a művészeti ág, amely itt otthonra lelhet. A természetművészet a symposion alapja ugyanis kis gesztusokra épül, arra, hogy az alkotók választanak a tájban egy helyet, és megjelölik azzal, amit ugyancsak ott találnak, ágakkal, kövekkel levelekkel…. A művésztelepre minden évben olyan kollégákat hívunk, akik nyitottak a természetművészet világára, legyen az kertész, zeneszerző, építész, képző vagy iparművész, vagy az egyetemeink művészeti karain oktatók, akik meghívhatják legjobb dákjaikat. Többször előfordult, hogy a meghirdetett tematikánk visszakerült az adott egyetemre, egy-két szemeszteren keresztül tovább gondolva a kutató munkát. A Nemzetközi Velencei-tavi Symposion „kreációit” minden évben új tematika szerint készítik a művészek, az idei évben ez a „Közös tér” címet viseli. Egy pályázatnak köszönhetően különleges közös teret alakíthattak ki, egy pajtát építhettek. Ez a lábakon álló nádtető nem csak pihenő vagy alkotó térként funkcionál, hanem szabadtéri kiállítóterem is. Kívül és belül az oldalfalakon megrendezhették első kiállításukat a korábbi alkotásokból.

Fotó: Péter Ágnes

Naphimnusz
Az egyedülálló Nemzetközi Velencei-tavi Symposion szigete még sokáig újra várja a művészeket, de az alkotó kedvű látogatókat is. Az alkotóműhely ihletadói közé nem csupán a görög Platón, hanem Assisi Szent Ferenc is beletartozik, akinek leghíresebb műve, a Naphimnusz az alapítvány korábban kiadott albumának a címe. Közös felolvasása a Nemzetközi Velencei-tavi Symposion beavatási ünnepségének fontos, eligazító eleme. – Támogatásoktól függően minden évben rendezünk a művésztelepek vezetőinek, és azoknak, akik aktív részesei voltak a szervezésnek, Országos Symposion Találkozót. Mikor korábban Szarvason jártunk, Platónon és Assisi Szent Ferencen túl a magyar felvilágosodás korában élő Tessedik Sámuel alakjában rábukkantunk egy újabb gyökerünkre, hiszen az evangélikus lelkész olyan iskolát hozott létre a parasztgyerekeknek, amelynek köszönhetően a fiatalok megtanulták a földművelést, eperfákat ültettek és megismerkedtek a gazdálkodás alapjaival is – mutat rá Ágnes. A művészt lenyűgözte, hogy noha a „Gyakorlati és Szorgalmatossági Iskola” akkoriban a legsilányabb szikes talajt kapta, Tessedik Sámuel mégis olyan „mélyen forgatta” azt meg, hogy termővé vált. A későbbiekben selyemhernyó tenyésztéssel foglalkoztak, majd létrehoztak egy kézi ipari szövetkezetet, ahol a selymet megszőhették. Később a népfőiskolák, a Kalot, a Kalász folytatták a hasonló közösségek szervezését. – Lenyűgöző, hogy Tessedik Sámuel a semmiből hogyan tudta életre kelteni a közösség kreatív erejét, és bíztatta őket, hogy minden nehézséget át lehet hidalni, ha megfelelő a hozzáállás. A semmiből, együttműködéssel… Ezen a vonalon haladunk mi is tovább – meséli Péter Ágnes. A szakmai körökben immár nemzetközi hírrel rendelkező Velencei-tavi Symposionra minden évben meghívják a régióban élő kortárs művészeket is – többek között Büki Zsuzsát, Burián Norbertet, Szegedi Csabát, Szentes Ottokárt, mert mindenkinek fontosak a találkozások. Az idei évben is nagy sikert tudhatott magának az alkotótábor, melynek záróünnepségén – a természet segítségével létrejövő – csodálatos alkotásokat tekinthettek meg a látogatók.

Lenyűgöző látásmód
Péter Ágnes és Gáts Tibor művészek több mint fél évszázada inspirálják egymást, őket pedig a káprázatos és lehetőségekkel teli velencei-tavi régió. A művészházaspár láthatóan tele van kreatív ötletekkel, amelyekkel nem csak a fiatalokat szeretnék megszólítani, hanem mindenkit, aki hozzá tud tenni a természetművészet velencei-tavi ideájához.

bn

(Fotók: Péter Ágnes, Stumpf Péter)