Séta a velencei-tavi sírhelyek között

Részletek

Kitekintő

2023. október 05. csütörtök, 08:42

Kik éltek közöttünk száz-kétszáz évvel ezelőtt? Mi volt a történetük? Kit szerettek? Mit tettek lottónyereményükkel? Miért barátkozott az iszlám hitű és a református? Milyen zsidó családok nevét őrzi ma is egy-egy utca? Hogyan és miért épülhetett újra kőről-kőre ugyanúgy egy kápolna máshol, mint ahol eredetileg volt? Miért temetkezett Árpád-kori romok fölé valaki? Ki gondolná, hogy egy-egy temetőtúrán ilyen izgalmas, a helyi történelmet színesítő személyes történeteket ismer meg a látogató – természetesen a Velencei-tó körül.

Kezdjük sétánkat Velencén, melynek temetője két részből áll: a régi és az új temetőből. Az egyik fele református, másik fele katolikus, de található itt zsidó és egyéb – például evangélikus – vallások temetkezési helye is, illetve a köztemető is itt található. Temetősétánkon Nagy Károly temetőgondnok volt a kísérőnk, aki jól ismer szinte minden egyes sírhelyet, történetet évszázadokra visszamenőleg is akár. A Velencei- tónál azonban még számos különleges és nagyhatású személyiség sírja található, ezek közül is bemutatunk párat – a teljesség igénye nélkül.

Decsy Károly - Fotók: S. Töttő Rita

1. Decsy Károly 1845–1929: 51 évig volt velencei lelkipásztor a református egyházban. Molla Szadik „országos cimborája”, akitől sok nyelvet megtanult. Érdeklődött a keleti kultúra iránt s ezért, amikor Molla Szadik meghalt, ő biztosított neki sírhelyet az akkori református temetőben. A mostani reformátusok is nagy tiszteletben emlékeznek meg szeretett lelkipásztorukról minden évben.

Molla Szadik

2. Molla Szadik ázsiai török szerzetes 1836-ban született és 1892. május 22-én halt meg Velencén. Vámbéry Ármin híres Ázsiakutató üzbég származású kísérője volt. Amikor visszatértek Magyarországra, az ázsiai könyvtár fordítója lett. Ám tüdőbeteg lett, ezért azt javasolták neki az orvosok, hogy Velencére költözzön, mert itt hegyi levegő és víz is segíti a gyógyulását. Így került Velencére, ahol kapcsolatba került egy helyi hölggyel. Erre tanúbizonyság, hogy a katolikusok „kitagadottak könyvében” szerepel a neve, hiszen egyből hitét vesztette a szerelmes asszony, amikor kapcsolatba került az iszlám hitű emberrel. Molla Szadik a református temető akkori hátsó zugában kapott végső nyughelyet – hiszen más hitű volt –, a történelem azonban úgy hozta, hogy ami akkor félreeső résznek számított az mára a református temető főbejárata lett.

Klein család

3. A velencei zsidó temető területe egészen elkülönül a reformátusok és katolikusok temetkezési stílusától. Ugyanabban a nagy temetőben található ez is, a héber feliratok, a sírokra helyezett kövek azonban egyértelművé teszik, hogy itt zsidó emberek végső nyughelye található. Velencén is évszázadokra visszavezethető a zsidóság jelenléte: erre utal például a Klein köz elnevezés, ahol a Klein család lakott.

Beck-kápolna

4. Beck-kápolna: Velencén, az újtelepi iskola mellett található a Beckkastély, melynek eredete a Meszlényi családig vezethető vissza, majd a Beck családhoz került. A velencei temetőben található kápolna épülete pedig az eredetileg az Újtelepen lévő Anna gőzmalomban épült kápolna maga. Hogy ez hogyan lehetséges? Hát úgy, hogy amikor az 1860-as években zsidó kézbe jutott a gyár, elbontatták a kápolnát, a köveket darabonként beszámozták, és újraépítették a temetőben. A Beck család – történetesen madarasi Beck Hugó kúriai tanácselnök, író, jogász – szintén zsidó származású volt, kikeresztelkedett, evangélikus vallást vett fel. Ez pedig Velencén, a reformátusok és katolikusok között meglehetősen kiütközött: ezért került a kápolna a temetőben is a két egyház közötti „senki földjére”. Hárman biztosan itt nyugszanak: madarasi Beck Hugó, felesége és leányuk.

Vitéz Fürész Ferenc

5. Vitéz Fürész Ferenc tüzér őrmester sírja különleges domborművet kapott a velencei temetőben. A messzibe révedő, távcsövet kezében tartó katona mellett egy ágyú található. A katona 1914-ben született és 1942-ben hunyt el. A feljegyzések szerint egy szerencsétlen vonatbaleset áldozata lett az őrmester, több más társával együtt.

Meszleny család

6. A Velencei-tó környékén temetkezett a Meszleny család is. A régi nemesi család Velencén szerzett birtokot 300 évvel ezelőtt, ezután indult el a környék fejlődése. Sok mindent köszönhet a térség a Meszlenyek letelepedésének. A Velencei-tónál nyugszik többek között Antal, János és Pál, az újabb korból pedig megemlíthetjük Meszleny Benedeket, Pált és Júliát.

Aichmayer József

7. Aichmayer József 1843-ban nyert a lottón, ám református létére a katolikus templomnak adományozott a nyereményből. Az első toronyóra (amely 1917-ben égett el egy villámcsapás következtében) tehát neki köszönhető Velencén. Aichmayer állítólag háromszor is nyert a lottón, ezért látnoki képességeket tulajdonítottak neki. Velencei volt a felesége, ezért amint nyert, lemondott kamarai állásáról és Velencén vásároltak birtokot.

Meszleny család gyermekkorú tagja

8. A Meszleny család gyermekkorú tagjai: négy kisgyermek nyugszik ebben a boltíves kriptában. Az egyik felirat tanúskodik arról, mi történt az egyik gyermekkel, Ignáccal: „Egy véletlen lövés megszünteti életét október 12-én 1838-ban”. De itt nyugszik János is, aki betegen született. A legenda szerint gyakran kellett csendre inteni őt, ezért faragtattak neki egy szobrot, amely a kezét a szájára teszi. Amikor a fiatalember meghalt, az alkotás a velencei templom elé került, mint Nepomuki Szent János szobor.

Meszlényi Ferencz

9. Meszlényi Ferencz a jelenlegi velencei katolikus templom építtetője volt. A templom 1827–1830 között épült, a sírfelirat szerint pedig a „tekintetes nemes” 1854. február 9-én, 86 éves korában hunyt el. Mellé temették nejét, dömötöri Németh Annát.

Rupf Vilmos velenczei plébános

10. „Nagytiszteletű Rupf Vilmos velenczei plébános” 1871. november 6-án hunyt el. Még életében tett egy alapítványt, miszerint a napon, amikor ő majd meghal, a velencei plébánosokért, papokért mondassék mise. Ez a mai napig így is van: november 6-án értük miséznek a velencei templomban.

Ehrenbrucki Driquet Péter

11. Ehrenbrucki Driquet Péter: élt 53 évet, meghalt 1872. december 14-én Velencén. „1849. május 21-én Budavár bevételénél volt az első, mint törzstiszt a várfalakon. 10 főcsatában vett részt s elítéltetett hazafiságáért Aradon 1849. december 19-én. Béke lengjen a kihűlt dicső porok fölött.” Édesapja már nyugdíjas volt a szabadságharc leverésének idején. Minden vagyonát pénzzé tette, hogy a fiát a várfogságból ki tudja szabadítani. Ifjabb Péter Velencére került. Már betegen került haza a várfogságból, s viszonylag hamar, 53 évesen meg is halt. Lakóháza az óvoda és a Bethlen utca közötti volt postaépület.

Mandorff Béla Meszleny Gabriella

12. Mandorff Béla Meszleny Gabriellát vette feleségül, így került Velencére. Az ő kúriájuk volt a mostani önkormányzat épülete. Mandorff Béla mérnök, Kandó Kálmán, az egyfázisú vasútvillamosítás atyja közvetlen munkatársa volt – egy íróasztalnál ülve agyalták ki a Kandó mozdonyt.

Balassa Antal

13. Balassa Antal síremléke: Kápolnásnyéken az Ország út és a Gárdonyi utca sarkán található. Balassa, mint református, s mint földesúri család sarja, érdeklődött a múlt iránt. Ásatások, kutatások során kiderült, hogy ezen a helyen vannak az Árpád-kori kápolna romjai s a körötte levő temető. Antal kérésére pedig úgy jelölték meg később ennek a kápolnának a helyét, hogy ide helyezzék sírhelyét. Kápolnásnyék neve is innen ered – merthogy itt volt valaha egy Árpád-kori kápolna.

Forray Júlia grófnő, Nádasdy Lipótné

14. Az agárdi katolikus temető Nádasdy obeliszkjében nyugszik gróf Nádasdy Lipót császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, főispán felesége, „Forray Júlia grófnő, Nádasdy Lipótné, sz. 1812. nov. 4., 1863. aug. 22.” Az emlékművet 1864-ben állíttatta a grófné férje. Feleségét végakarata szerint Agárdon temették el, ám férje sírhelye az ausztriai Lékán található. Ám itt nyugszik még Forray Júlia unokája, Nádasdy Anna, menye, gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona, fia, a nádasladányi kastélyt építtető gróf Nádasdy Ferenc és annak fia, Forray Júlia unokája, gróf Nádasdy Tamás. Az obeliszket 2011-ben újíttatta fel a városvezetés.

15. Pázmándon temették el Lenzsér Ignácot, aki önkéntesből a főhadnagyi rangig vitte. Az 1848-49-es szabadságharc után Székesfehérváron káplán, majd pedig 1858-tól 1877-es haláláig plébános Pázmándon.

Nagy József

16. Vereben is számos említésre méltó sír található, ilyen például a képen látható Nagy József honvéd sírja is. Valamint a verebi Végh családnak is van egy teljesen különálló temetője.