Cigány történetek érkeztek Kápolnásnyékre

Részletek

Aktuális

2024. május 10. péntek, 06:41

Május 8. és május 14. között a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola kápolnásnyéki központjában, a Halász Gedeon Eseményközpontban látható a Néprajzi Múzeum „Istennel talállak, testvérem! Cigány történetek” című utazókiállítása.

A tárlat középpontjában a cigány közösségekben „álruhában járó”, legendás kutató, a „szőke cigány”, azaz Erdős Kamill etnográfus, nyelvész kutatásai, alig ismert fényképei, kéziratai és magnószalag-felvételei állnak, valamint az ezekből kibomló történetek. A kutatás során olyan érzékeny történetek is kibontakoztak, mint a már rég halott apák és nagyapák emléke, vagy a roma holokauszt Erdős Kamill által is érzékelt következményei.

Az utazókiállítás megnyitó ünnepségére május 8-án, szerdán délután 15 órától került sor, a rendezvényen beszédet mondott Rodics Eszter, a Népfőiskola elnöke, a tárlatot és Erdős Kamill érdemeit pedig Schleicher Vera, a kiállítás kurátora mutatta be az érdeklődőknek. A zenéről, hangulatról az utazókiállítás kápolnásnyéki állomásán Balogh Guszti és Horváth Márk gondoskodott.

Fotók: Kőmives András

A kiállításról:
A gyulai Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményében őrzött Erdős Kamill-hagyatékot, azaz a 20. századi magyarországi cigányság körében végzett egyszerre progresszív és szubjektív kutatás eredményeit most először ismerheti meg a közönség. A tárlat ugyanakkor azt is megmutatja, hogyan élhet tovább egy lezártnak tűnő életmű: a muzeológusok több mint fél évszázad után felkutatták az egykori közösségek ma élő tagjait, a már nem élők emlékét.
A kiállítás főcíme – Istennel talállak, testvérem! / Devlesa arakhavtu, phrala! – egy bevett cigány köszönési formula azon változata, amelyet Erdős Kamill akkor használt, amikor cigány barátaival levelezett, de akkor is, amikor ismeretlen cigány közösségekbe toppant be. Bár a tárlat számos néprajzi témát érint (esküvő, sirató, hiedelmek, hagyományos mesterségek), nem a néprajzi tárgyakat, hanem az embert, az emberi kapcsolatok sokféleségét állítja középpontba korabeli fotók segítségével.
Ki volt Erdős Kamill? Néprajzkutató vagy ahogy saját korában megfogalmazódott: „kém”, esetleg „cigány gróf”? A fiatalon meghalt Erdős Kamill az 1950-es években kezdett a Békés megyei, majd a magyarországi cigányság iránt érdeklődni. Életében mindössze három tanulmánya jelent meg magyarul, valamivel több pedig angol, illetve francia nyelven, de fotókból, magnószalagokból, kéziratokból álló, az Erkel Ferenc Múzeumban őrzött hagyatékát még akkor is nagy becsben tartja a hazai néprajzkutatás, ha az eddig feldolgozatlan maradt. Miközben a franciául, angolul, németül is jól beszélő Erdős Kamillt nemzetközi tudományos szervezetek kívánták tagjai között látni, ő nyaranta bajuszt növesztett, beszerzett egy zöld szalagos kalapot, és kitalálva magának egy fiktív törzset, lengyel cigány grófnak, néha felvidéki félcigánynak adva magát, elindult felfedezni és megfigyelni a cigányok életét, először Békés megyében, majd az Alföld és Észak-Magyarország más területein is.
Sajátos kutatómódszeréhez hozzájárult, hogy a cigány/romani nyelv több változatát is tökéletesen beszélte, jól ismerte ennek a kultúrának a belső törvényszerűségeit. Így egy olyan korszakban tudott hiteles néprajzi anyagot rögzíteni, amikor – évszázados kirekesztettségük következményeként – a cigány közösségek még zártak voltak, az idegent gyanakodva fogadták, a fényképezéstől pedig féltek.
A kiállítás e sajátos hagyaték megszólaltatására tesz kísérletet többféle módszerrel. A kurátorok képeket olvastak össze a tanulmányokkal, kéziratokkal, hangfelvételekkel, rekonstruálták Erdős Kamill kutatói módszereit, igyekeztek megérteni azt a sajátos testvériséget, amelyet a társadalom peremére szorult emberek iránt érzett. Mindemellett arra is törekedtek, hogy a hagyatékot visszavigyék azokba a közösségekbe, ahol egykor Erdős Kamill járt, nyomára bukkanjanak azoknak, akik ezeken a képeken szerepeltek. A kutatás során olyan érzékeny történetek bontakoztak ki, mint a már rég halott apák és nagyapák emléke, vagy a roma holokauszt Erdős Kamill által is érzékelt következményei. Ennek köszönhetően sosem látott módon váltak érzékelhetővé a cigány–cigány, cigány–nem cigány, cigány–a cigányság iránt érdeklődő kutató viszonyrendszerei.