Velencei-tó: a belföldi turisták paradicsoma

Részletek

Aktuális

2021. július 20. kedd, 14:03

Izgalmas turisztikai adatokat osztott meg a Velencei-tó térsége kapcsán keddi sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, aki azért érkezett Székesfehérvárra, hogy konzultáljon azokkal a turisztikai vállalkozókkal, akiknek ötleteit majd továbbíthatja a témában érintett két operatív törzsnek. „ S amelyeket a kormány esetleg elfogad és ezzel is segíti az ágazat talpra állását” – fogalmazott a turisztikai vezető.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője a Velencei-tó kapcsán kiemelte a 2021-es év eddigi vendégéjszaka számainak nagyarányú robbanását - ami azonban elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly a koronavírus járvány miatt szinte mindenki otthon maradt. De tény: 2021-ben Velencén több mint kétszer annyi turistát regisztráltak, mint egy évvel korábban. De a lényeg: az ágazat kezd újraindulni.

Varga Gábor, Vargha Tamás, Guller Zoltán és Törő Gábor számoltak be az ország és a térség turiszitkai állapotáról kedden Székesfehérváron

A turisztikai szakember az országos viszonylatok mellett szólt Fejér megye térségéről is: az adatok szerint tavaly a Budapest környékének számító turisztikai térség második legtöbb vendégéjszakáját generáló települése Székesfehérvár volt. Ezt követte a népszerűségi listán Gárdony, majd pedig Velence. Az MTÜ 2020-as adatai szerint Székesfehérváron 148 ezer, Gárdonyban 123 ezer, Velencén 81 ezer vendégéjszakát regisztráltak, azaz e három település adta a desztináció vendégéjszakáinak 30 százalékát.

A vendéglátás – amely a koronavírus járvány egyik legnagyobb elszenvedője volt Magyarországon - jelentős forgalomnövekedést produkált az elmúlt hónapokban: míg a székesfehérvári járásban a vállalatok árbevételének 8 százaléka a vendéglátásból származott, addig Gárdonyban ez a szám majdnem 15 százalék volt. Ezek országos szinten is kiemelkedő eredménynek számítanak – tette hozzá Guller, kiemelve a gárdonyi adatok jelentőségét: azt, hogy az egy lakosra jutó vendéglátás árbevételét tekintve ez az arány országosan a tizedik legmagasabb számot jelenti.

Az MTÜ sajtóközleménye:

Szakmai konzultációra hívta az MTÜ a megye turisztikai szereplőit

 Budapest, 2021. július 20. – Megújult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a szakma közös, stratégiai céljait összefogó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0, amely meghatározza a következő évtized turizmusát. A leghangsúlyosabb változásokat, a helyi fejlesztéseket és terveket az MTÜ szakmai konzultáció keretében mutatta be a Fejér megyei turisztikai szereplők számára, ezzel is támogatva a régiót az újjáépítésben, a közös gondolkodásban.

 A válság új versenyhelyzetet teremtett, az átalakuló kereslet és kínálat, illetve a megváltozott munkaerőpiaci körülmények új célok megfogalmazását és új eszközök kialakítását tették szükségessé. A konzultáció résztvevői tájékoztatót hallhattak az újraalkotott stratégia legfontosabb elemeiről, az adatvezérelt turizmusirányítás lehetőségeiről és előnyeiről, a megyét is érintő fejlesztésekről, valamint a tervezett marketingaktivitásokról. A cél az, hogy ezek az információk is segítsék a közös gondolkodást és a megye turizmusának újjáépítését.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a konzultáció előtti sajtótájékoztatón kiemelte: az új stratégia válságálló eszközrendszert ad a vállalkozások kezébe. Lényeges eleme, hogy a fejlesztésközpontú politikát felváltja az értékesítés és marketingfókuszú szemlélet, hogy a gazdag kínálat minél több vendéghez eljusson, a vállalkozások minél több turistát fogadhassanak.

A jövő turizmusát a tényeken és adatokon alapuló ágazatirányítás jellemzi majd, melynek alapját a 2019-ben bevezetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ jelenti. Az adatszolgáltatók köre a vendéglátóhelyekkel és az attrakciókkal egészül ki, így a jövőben ezek az adatok is részét képezik majd a naprakész turisztikai statisztikáknak. A vendégek bizalmának visszaszerzését segíti majd az egységes szálláshelyminősítési rendszer, amelynek bevezetése 2022 januárjától fokozatosan kezdődik meg valamennyi magyarországi szálláshelyen, a megyében összesen 687 szállodában, panzióban, magánszálláshelyen. A kategóriákat csillagok jelölik majd 1-től 5-ig.

 A nemzetközi versenyképesség erősítéséhez minőségi létesítményekre és szolgáltatásokra van szükség, ezt szolgálta az a több ezer fejlesztés, amely a Kormány politikájának köszönhetően a válság alatt is folytatódott. A Kisfaludy Program keretében Magyarország minőségi szintet lép: országszerte 35 új szálloda épül, 14.000 magánszálláshely, közel 600 panzió és 114 strand újul meg. Tucatnyi attrakció, kastély, vár és gyógyhely fejlesztése zajlik párhuzamosan. 2030-ig az összes magyarországi szabadvízi strand is európai színvonalúvá válik, a strandfejlesztési pályázatok ötödik üteme hamarosan indul, fókuszában az akadálymentesség áll majd.

Fejér megye is számos fejlesztéssel büszkélkedhet. Összesen 336 projekt részesült csaknem 20 milliárd forint támogatásban. Többek között 13 panzió és 231 magánszálláshely fejlesztette kínálatát több mint 1,1 milliárd forint értékben, illetve 381 szoba újult meg és 83 új szoba létesült. A strandfejlesztési program harmadik és negyedik ütemében összesen 9 strand kapott több mint 323 millió forintot. Többek között kistermelők, zenészek, idegenvezetők és más értékes fejlesztési projektek kaptak támogatást, ezen felül 10 uniós projekt zajlik a megyében, nagy részük év végéig lezárul.

A stratégia újraalkotásával az eszközök változtak, de a célok megmaradtak: 2030-ig elérni az évi 20 millió vendéget és az 50 millió vendégéjszakát, Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, és a turizmus újra a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Mindezen célok elérésében kiemelt szerep jut Fejér megyének is.