Tüzérek és huszárok közt - Látványos történelmi-turisztikai esemény a pákozdi csata felelevenítése minden évben

Részletek

Aktív

2023. február 16. csütörtök, 08:56

Pákozd-Pátka-Sukoró háromszögben folyt az 1848-49-es szabadságharc első, a forradalom további kimenetelét befolyásoló csatája, melynek felelevenítése minden esztendőben látványos történelmi-turisztikai esemény szeptember végén.

A Velencei-tó térsége ma kétségkívül főképp a kikapcsolódás helyszíne a látogatók számára. Ám környezeti-természeti szépségei mellett történelmi szempontból is különleges helyszínnek számít – az őszi időszakban is –, melynek felelevenítését a hagyományőrzők szívesen és szépen emelték a történelmi-turisztikai szempontból vonzó látványosságok sorába. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első csatájáról és az azt megelőző, az ország politikai-katonai elitjét a térségbe vonzó haditanácsról van szó, amely Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseményeként a nemzeti identitás egyik alapkövévé vált. Ezekről az eseményekről azonban nem csak a történelemkönyvekben olvashatnak a gyerekek – a pákozdi Katonai Emlékpark (KEMPP) által szervezett Honvédfesztivál keretében ugyanis megelevenedik a múlt. Magyar huszárok és császári csapatok csapnak össze, ágyúk dörögnek, puskák villannak és hozzák ezáltal testben és lélekben egyaránt közel a ma magyar emberéhez a 174 évvel ezelőtti hangulatot, nemzeti érzést. Érdemes készülni – családilag – a következő évi nagy eseményre, mert akár esik, akár fúj, a császári csapatok a 175. évfordulón is összecsapnak 2023-ban, megelevenítve a Pákozdi csata örökké emlékezetes eseményét.

Fotók: S. Töttő Rita

A történelemkönyveken túl
A magyar gyerekek elsősorban annyit tudnak az 1848-49-es szabadságharcról, hogy az, önvédelmi törekvéseivel a polgári átalakulás megindítója, a nemzeti tudat része lett. Az 1848-as európai forradalmi hullám fő sodrása volt, s lényegében az egyetlen, amely sikeres katonai ellenállást tudott felmutatni. Leverni is csak Oroszország beavatkozásával sikerült. Ám ezt a szabadságharcot megelőzte egy fontos politikai-katonai találkozó, az a bizonyos sukorói haditanács, melyre 1848. szeptember 28-án került sor a sukorói református templomban. Itt döntötte el az akkori politikum, katonai vezetés és a leköszönő, ügyvezető miniszterelnök, Batthyány Lajos, hogy ellenáll, küzdeni fog. Nem véletlenül áll a templom előtt Móga János altábornagy és gróf Batthyány Lajos szobra – érdemes helyiként és látogatóként is jobban szemügyre venni –, merthogy az altábornagy megfogadta Batthyány parancsát, és a független, magyar kormányra felesküdve felvette a harcot a Jellasics vezette betolakodó csapatokkal szemben.

Pátka-Pákozd között, völgyek-dombok magaslatain, a Mészeg-hegyen álltak egykoron a szabadságharcra készülő magyar nemzetért küzdő tüzérek, és innen irányították, figyelték a mozgást a fővezérek is. Ezek a helyszínek ma is mesélnek a múltról – a csata határában áll Miskahuszár szobra, emlékeztetve a gyerekeket a huszár erkölcsi nagyságára. S itt láthatjuk minden évben a pákozdi csatát megelevenítő ütközetet is. A pákozdi csatában a magyarok – tudatos politikai döntés okán – nem támadtak, csak védekeztek: folyamatos tüzérségi ellencsapásokkal. Jellasics csapatai azonban ezeket nem tudták elhárítani, ezért háromnapos fegyverszünetet kértek. Móga János pedig hagyta, hogy a császári csapatok ez idő alatt Bécs felé elhagyják az országot.

Heves viták, megegyezés a harc előtt
Az 1848-as szabadságharc 174 évvel ezelőtti történetét így idézte meg a ma „Haditanácsán”, 2022-ben Molnár Krisztián, megyei közgyűlési elnök a sukorói református templomban: „1848. szeptember 28-án, itt az Úr házában, Isten színe előtt tartotta a frissen szervezett magyar honvédsereg tisztikara a pákozd-sukorói csatát előkészítő haditanácsot. A sukorói haditanácsban heves vita bontakozott ki. A haditanács során Móga János altábornagy felelőtlenségnek tartotta Jellasics seregének megtámadását, mivel szerinte a tizenötezer, rosszul kiképzett katona esélytelen az ellenség közel negyvenezres hadával szemben. Mógát gyávának és hazaárulónak nevezték, aki válaszképpen visszaadta tisztségét, és kardját az Úr asztalára tette. Erre reagált Batthyány Lajos, tájékoztatva a jelenlévőket, hogy Jellasics nem hajlandó tárgyalni, és rövid időn belül támadást kezdeményez. Így született meg a döntés, ha a támadás bekövetkezik, akkor ellenállnak. Erre Móga a kardját visszavette, és vezényletével másnap a honvédség megverte a háromszoros túlerőben lévő ellenséget. Jellasics súlyos kudarcot vallott, célját, a magyar honvédsereg felszámolását és Pest-Buda bevételét nem tudta megvalósítani” – emlékezett az elnök, rámutatva: a győzelemmel elsősorban erkölcsi és morális diadalt aratott a honvédsereg. Mint fogalmazott, a Pákozd- Sukorói diadal a szabadságharc jelképévé vált, annak ellenére, hogy az ütközet nem tartozott a szabadságharc legnagyobb méretű csatái közé.