Egy nap a vadászoknak, a vadászokról

Részletek

Természet

2020. február 20. csütörtök, 15:01

A Velencei-tó környéke az elmúlt időszakban újabb fontos, országos szintű rendezvénnyel gazdagodott 2019 második felében: a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark adott otthont a XXVII. Országos Vadásznapnak és a XIII. Vadgasztronómiai Fesztiválnak. E két, egy időpontban tartott eseményre az ország legjelentősebb szakemberei érkeztek, s méltatták a térség vadászati kultúráját és lehetőségeit. Nem mellesleg, itt lett a magyar vadászok nagykövete Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész s közben kiderült az is, micsoda ízletes vadételekkel tehetjük a hétköznapokat is ünnepivé.

„A fesztivál, amely kinőtte a korábbi helyszínét”

A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. és az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezete közös szervezésében valósulhatott meg a fesztivál, amely kinőtte korábbi helyszínét, a soponyai Ökoturisztikai Központot. A Velencei-tó legszebb környezeti értékei közé tartozó arborétum csodás arcát mutatta szeptemberben, amikor az országos rendezvénynek helyet adott. Ahogy főttek a bográcsokban az ételek, a szakma is visszatekintett az elmúlt évek eredményeire – és persze azokra a komoly fejlesztésekre, amelyek a vadasparkban megvalósulhattak az elmúlt években.

Az arborétum, ahol megtárgyalták a vadászat nemzeti jelentőségét

Hatalmas kirándulóhely, játéktér, vadbemutató fogadja az érdeklődőket, akik a fesztiválra is ezrével érkeztek. De a környékre érkezni mindig érdemes, akár csak kirándulásra, akár vadászatra érkezik az ember - „Fejér megye, Sukoró jó választás, a Fejér megyei vadászati hagyományok kiemelkednek az ország hagyományai között” – emelte ki Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a 2021-es vadászati és természeti világkiállítás kormánybiztosa, aki a meghívottak között volt. Ahogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Magyar Vadászati Védegylet elnöke is, aki az elmúlt húsz év vadászati fejlesztéseire világított rá, melynek fő motorja ő maga volt: „Vadászati törvényünk Európa és talán a világ legjobbja lett – ehhez minden rendelet és részletszabályozás megszületett, hála az agrárminisztériumnak.” Három dolgot emelt ki: „Amikor meghirdettem, hogy 20 éves legyen a haszonbérleti időszak, azt mondták, lehetetlen. Most 20 éves. Kiderült, helyes lépés volt, mert ha egyszarvasbika 10-12 év alatt válik „lőéretté”, akkor hogy lehetne ennél rövidebb idő alatt érdemi vadgazdálkodást folytatni? Ez nem csak a vadászatra jogosultaknak és a földtulajdonosoknak jó, hanem mindenekelőtt a magyar vadállománynak. Az is helyes volt, hogy nem engedtünk a nyomásnak és ragaszkodtunk a 3 ezer hektáros minimális területhez, mert ez jelenti azt, hogy valódi vadgazdálkodást lehet folytatni. Láttunk Európában példákat arra, ahol pár száz hektár lett a minimális kötelező terület - ott berendezkedtek az átmenő vad lelövésére. Tehát ennek a vesztese is a vadállomány volt. Az is helyes, hogy a trófeabírálatot visszaállítottuk, mert a nagyvad létszám tényleg bőséges, azonban a minőség vitatható az elfiatalodás következtében. Ám ez a bírálat elsősorban nem a szankciókra helyezi a hangsúlyt, hanem a pedagógiára és a presztízsre, hogy hibás kilövések ne legyenek. Persze az ember hibázhat, de fontos, hogy trendszerűen minél inkább minőségivé váljon a mennyiségileg megfelelő nagyvadállomány. Mindemellett sok ’fanyalgás’ volt, hogy úgysem lesz tájegységi fővadász rendszer – de az is kitűnően működik, amit egyébként a magyar állam fizet, a magyar állam képviselői segítik a vadászatra jogosultakat, szakmai szempontból és az adminisztratív terhek szempontjából is.”
A vadászkamarát a magyar állam kellőképpen kistafírozta – emelte ki Semjén Zsolt: „a vadászjegyek teljes bevétele marad a kamaránál, a külföldiek vadászjegyét is a kamara adja ki. Az is helyes, hogy a kamara keretéből az 1 euró/vadász összeget kifizetjük, ez azért fontos, mert így Európa és a világvadászat élén állunk. Ennek a kezdeményezésnek egyébként a célja, hogy a fenntartható vadászatot népszerűsítse a világban. Ami azért fontos, mert végre egyszer tudatosítani kellene a világgal, hogy a vadállományt sehol nem a jogszerű vadászat veszélyezteti. Az inkább, hogy nincs pénz vadvédelemre, vadőrre. Ha van vadászat, ami a kiöregedett vad kilövését lehetővé teszi, akkor van pénz vadvédelemre, a helyi lakosság is részesedik belőle és a vadállomány megmenekül.”
A fesztivál egyébként már előrevetítette az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás rendezvényét, amelyet Magyarország 2021-ben rendez a Hungexpo területén. Az 1971. évi Vadászati Világkiállítás tiszteletére összeállított tárlat már ehhez a jelentős, nemzetközi eseményhez kapcsolódott a fesztiválon.

A vadászat egyidős az emberiséggel

Nagy István agrárminiszter szavai szintén értő fülekre találtak a vadászok körében: „Mindnyájan tudjuk, hogy a vadászat gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Mindig is arra törekedett, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsen a természet, a vad és az ember hármasában. Ez a felelősségünk évezredek óta, mióta ember él ezen a földön. Szeretném önöknek megköszönni azt, hogy itt a 21. században is, a megváltozott körülmények között, de mindent elkövetünk azért, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsuk továbbra is.” Majd megköszönte a vadászoknak, hogy „nagyon fegyelmezetten együttműködnek az állategészségügyi hatóságokkal”. Az agrárminiszter kiemelte: „A magyar erdők kincset jelentenek, benne a fákkal, vadakkal. A felelősség közös, hogy felhívjuk a figyelmet a vadak, erdők fontosságára. Hiszen az, hogy Európában 1 kilogrammos a vadhús éves fogyasztása, addig nálunk 20-30 deka közötti, azt jelenti, van mit tennünk még. Nem kell külön ecsetelni, hogy mennyire egészséges, finom, kuriózum, színt visz a mindennapokba.”

A vadászkamara elképesztő fejlődése

Jámbor László: az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szintén ihletet kapott a csodálatos vadasparki környezetben, és számokba foglalva tette egyértelművé: a kamarának jót tettek a kormányzati intézkedések – fejlődése elindult. „Az Országos Magyar Vadászkamara egyre szélesebb szolgáltatásokkal és jobb minőségben tudja szolgálni a magyar vadásztársadalom, vadgazdálkodás ügyét. Áttörést jelentett ezen a téren a 2016-os esztendő, amikor a kormányzat javaslatára a Parlament úgy döntött, hogy módosítja a vadgazdálkodási törvényt, és a korábban vadászjegyből származó 50 százalékos befizetési kötelezettséget eltörni, s ezt a pénzt a kamaránál hagyja. Ugyanakkor kaptunk egy többletfeladatot: a vadászati engedélyek kiadását, amit a kamara felkészült csapata megfelelő színvonalon teljesíteni tud azóta is. Ennek a forrása is a kamaránál maradt. S még egy jelentős változás volt: 2018 végén, amikor a végrehajtási rendelet duplájára emelte a vadászjegy árát. A kamara anyagi lehetőségei ezen rendelkezések következtében jelentősen bővültek. Ezek a források tették lehetővé azt, hogy mind több feladatot, mind színvonalasabban tudjunk a vadásztársadalom irányában szolgáltatni, s mindinkább haladjunk fő célunk felé, hogy az Országos Magyar Vadászkamara szolgáltató szervezet legyen. 2016 előtt ezek a források nem érték el országosan az 500 millió forintot, ez 2017-18-ban 1,1-1,3 milliárdra nőtt, 2019-ben pedig már 2 milliárd forint. A megnövekedett lehetőségekkel a vadásztáradalom és a vadgazdálkodás érdekében a kamara élni tudott. Ez tette lehetővé, hogy elsőként rendezzük megyei területi szervezeteink anyagi helyzetét, ami rendkívül fontos, hiszen a kamarai munka a vadászoknak nyújtott szolgáltatások s az egyéb programok döntő többsége megyei szervezeteink szervezésében és finanszírozásában valósulhatnak meg. Ez tette lehetővé, hogy elindítsuk a vadgazdálkodási alapot, amely már két ciklust megélt. Ez alatt a két év alatt a vadgazdálkodási alapból a kamara a vadászatra jogosultakat 1,1 milliárd forinttal támogatta, és ha hozzávesszük a saját erőt, amit a vadászatra jogosultak ehhez hozzátettek, akkor ez az az összeg eléri az 1,7 milliárdot. Soha nem volt ennyi anyagi támogatási lehetőség a magyar vadgazdálkodás fejlesztésére, melynek döntő többsége az apróvad élőhely fejlesztésére, javítására fordítódik, de természetesen más célokat is finanszírozunk ebből az összegből. Pozitív értelemben megrázóak a számok: ebből az összegből több mint 3400 vadföld fásítása történt meg, közel 3 ezer – a nagyvad életfeltételeit is javító - dagonya, vaditató valósult meg, közel 45 ezer fácánt helyeztünk ki a törzsállomány frissítése érdekében, közel 12 ezer csapdát vásároltak és üzemeltetnek a vadászatra jogosultak. 400 ezer hektáron kotorékoztak – s még sorolhatnánk. Két év ezen a téren eredmény szempontjából még kevés, de néhány éven belül már meg kell mutatkozniuk az eredményeknek. Nem elhanyagolható, hogy ezek a források lehetőséget biztosítottak számunkra arra, hogy a kiemelt kamarai célokra szintén jelentős alapot képezzünk. Amely 3 év alatt 350 millió forintos nagyságrendet jelentett. Ebből finanszíroztuk az „Ismerd meg a vadászokat” ifjúsági programot s a hivatásos vadászok továbbképzésének és munkafeltételeinek javítását.”

A vadászati közéletben végzett tevékenységet, munkásságot az országos szervezetek kitüntetéssel ismerték el. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Semjén Zsolt és Nagy István adta át Demeter Jánosnak, aki a székelyföldi magyarság emblematikus személyisége, aki gazdag politikai pályafutását feladva közel 10 éve a felnövekvő nemzedék természetszeretetre történő nevelését tekinti élethivatásának. Elhivatott szolgálója az erdélyi magyarság és az egyetemes vadászati kultúra és természet tiszteletének. A sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumot is üzemeltető Vadon Egyesület ügyvezető igazgatójaként a 2021-es világkiállítás égisze alatt végzi munkáját. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és székely vadászati kapcsolatok ápolásában is.
Ionescu Ovidius professzor, dékán 37 országos és nemzetközi kutatás irányítója. Kiemelt feladatának tekinti a fiatal kutatók támogatását, kiemelkedő eredményeket ért el a határokon átnyúló nagyragadozó témájú kutatásaival, elévülhetetlen érdemei vannak a brassói Transilvania Egyetem és a Soproni Egyetem erdőmérnök karai közti együttműködés megalapozásában, ápolásában.
A Magyar Természeti, Vadászati Örökségért Érdemkereszt Hubertus Kereszt és a Magyar Vadászatért Érdemérmet Bodrogi Gyula és Koncz Gábor művészek kapták meg. Életútjuk során nem csak a színészi, művészi világban alkottak maradandót és kapták meg a legmagasabb szakmai elismeréseket, hanem mint vadászok, rendkívül sokat tettek a magyar vadászati kultúra és hagyományok ápolásáért. A magyar vadászati kultúra értékeinek megőrzéséért, a vadászat népszerűsítéséért és elfogadtatásáért. Mindketten szenvedélyes vadászok, akik az írott és íratlan szabályok betartásával, példamutató vadászmagatartásukkal kiérdemelték a vadásztársadalom elismerését.
A magyar vadászok nagykövete oklevelet szintén Koncz Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész kapta, akit hosszú és eredményes vadászpályafutására, a magyar vadászat és vadgazdálkodás érdekében kifejtett több évtizedes eredményes munkájára való tekintettel és annak elismeréseként kérték fel a magyar vadászok nagykövetének. „Ez a kitüntetés, ez az egy még hiányzott az életemből és nagyon jól esik.” - fogalmazott a kitüntetett.
A Hubertus kereszt arany fokozatát vehette át Rudolf Gürtler jogász, vadászdinasztia leszármazottja, aki több éven keresztül vezette az osztrák Nemzetközi Vadvédelmi Tanács delegációit.
Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetésben részesült Haas Béla, a Vadex Mezőföldi Zrt. vadászati igazgatója. 25 éve dolgozik a vállalatnál, példás szakmai munkája mellett a vadászkamaránál a területi vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke. A szalonka monitoring megyei rendszergazdája és a vadgazdálkodási alap területi pályázatainak objektív értékelője.