Keresés


Kulturális, idegenforgalmi, gasztronómiai, gazdasági magazin
Hirdetés

A magazin letölthető változata




Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.

Korábbi lapszámaink

VELMA rövid hírek


Hirdetés

A térség idei büszkeségei

A Velencei-tónál az idei esztendőben többen is rangos, állami elismerésben részesültek. Szegedi Csaba festőművész Munkácsy Mihály-díjat vehetett át, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést pedig Görög István ezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) ügyvezetője kapta. Munkásságuk, életük java e térséghez kötődik, innen merítenek motivációt, erőt és itt kamatoztatják tudásuk javát – a helyiek örömére.


Fotók: S. Töttő Rita

Nyári strandos élmények, fény-árnyék játékok, az aranymetszés leképezése köszön vissza Szegedi Csaba kolorista alkotásain. A velencei festőművész életpályája 2022-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. Személyiségének, művészetének egyik legtalálóbb megfogalmazása honlapján is olvasható: „A művészet számára világmegismerés, rácsodálkozás a létezés fantasztikumára, a szépség megragadása, az elemelkedés esélye. A kép az alkotás transzcendens pillanatának örökké váló metszete. Pozitív életfilozófiáját képeinek eleven, mégis szubtilis koloritja tükrözi, míg konstruktív világképe elmésen szerkesztett kompozícióiban manifesztálódik. Csaba egy jól képzett, tudatos művész az érzékenység és képzelet szabadságával, amit ő így fogalmaz meg: A művészet rend és kaland… játék szabályok közt és szabályok ellen.”


Szegedi Csaba 2022-ben velencei műtermében: az elismerés fontos visszacsatolás volt számára

A családi legendárium büszkén őrzi Szegedi Csaba gyermekkorának óvónői mondatát, mely szerint „ebből a gyerekből rajzoló vagy festő lesz”. Már akkor feltűnt tehát a tehetsége, amely túlmutatott azon a természetes gyermeki indíttatáson, hogy minden gyerek rajzol. Ám a legtöbben abbahagyják – nem így Csaba, aki rendületlenül folytatta ezt a tevékenységet. Így került később,1974-ben a Magyar Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába Budapesten, majd 1981-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, 1985-ben annak mesterképzőjére, 2002-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktor képzőjébe, s szerezte meg 2010-ben ugyanitt a szabad művészetek doktora DLA fokozatát. Korábban így nyilatkozott a Velenceitó magazinnak: „a festészet ugyanis szellemi munka, problémamegoldó tevékenység. Vannak vizuális, színdinamikai, geometriai problémák vagy pszichikai, filozófiai, metafizikai, kérdések, melyeket az ember a vásznon feldolgoz – ez pedig intellektuális tevékenység.” A festőművész számára a Munkácsy-díj olyan elismerés, amely mindamellett, hogy öröm, további munícióval is szolgál a jövőbeni alkotásokhoz. Az elmúlt évtizedek kísérletező kedve, az absztrakt geometrikus, impresszionista-expreszszív és architektuális-konstruktív koncepciók után tehát most újabb korszakok következhetnek – mindennek csak a képzelet és a színskála szabhat határt.


Pákozdi Katonai Emlékpark: idén az Év Emlékhelye elismerést is magáénak mondhatja

Lovagkereszt a pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezetőjének
Fő feladata, a történelem megőrzése mellett, kalandot, élményt és kultúrát is kínál a látogatóknak a Katonai Emlékpark Pákozdon, amely csak az elmúlt 10 évben 700 ezer látogatót vonzott eddigi félezer rendezvényére. A Mészekhegyen kialakított nemzeti emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, az 1951-ben állított Obeliszk környezetében jött létre. Az igény és a gondolat éppen 25 éve, 1997-ben fogalmazódott meg azoknak a szervezeteknek a vezetőiben, akik fontosnak tartották nemzeti történelmünk helyi emlékeinek megőrzését. Köztük volt Görög István is, aki 2022-ben több évtizedes kitartó munkájának eredményeként kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.


Görög István ezredes

– A Katonai Emlékpark gondolata 1997 augusztus végén fogalmazódott meg. Apropóját az adta, hogy készültünk a pákozd-sukorói csata 1998-as 150. évfordulójára. Ugyan Pákozd addigra elvesztette korábbi jelentőségét, mégis katonai emlékhelyként tartotta nyilván a hadsereg, hiszen az 1848-as szabadságharchoz kötődő egyik leg jelentősebb helyszín volt. Az is kiemelte a történelmi helyszínek sorából, hogy 1978-ban itt nyílt meg az első múzeum, amely bemutatta a csata jelentőségét. 1992-ig a honvédség születésnapját szeptember 29-én ünnepelték, amit áttettek május 21-re, 1849. május 21-hez kapcsolódóan, amely Budavár visszavételének emléknapja. így szeptember 29. a 48-49-es szabadságharc, azon belül is a pákozd-sukorói csata emléknapjaként maradt meg az emlékezetben. Éppen ezért, 1997-ben megfogalmazódott, hogy Pákozdon kell megünnepelni a csata 150. évfordulóját – mutat rá az ezredes. Akkor a leamortizálódott környezetből kellett ünnepre alkalmas helyszínt varázsolni, amelynek összefogásában nagy szerepet kapott és vállalt Görög István. 1998 szeptemberére létre is jött a Pákozdi Emlékhely ünnephez méltó formája.
– Ehhez rengeteg társadalmi munkát kellett elvégezni – szögezi le az ezredes, aki maga „fehérvári gyerekként” előtte csupán egyszer járt a helyszínen.Végül rendkívüli sikert aratott a megemlékezés, hiszen közel 30 ezren látogattak el az eseményre. Ez is arra engedett következtetni, hogy nagy az egyetértés és az érdeklődés a témában. Ezért vetette fel Göncz Árpád akkori köztársasági elnök, hogy ezt a felfokozott érdeklődést kihasználva, döntsenek az emlékhely további sorsáról. E döntés értelmében került titkárként az emlékhely élére Görög István. Az azóta eltelt időben pedig bebizonyosodott, hogy érdemes volt rábízni a feladatot. Mára ugyanis a KEMPP a térség és az ország egyik legjelentősebb hadtörténelmi központja lett, ahol interaktív elemek, modern, digitális tárlatvezető alkalmazás, lézerjáték, akadálypálya, múzeumpedagógiai foglalkozások és izgalmas programok teszik érdekesebbé a 21. századi fiatalok számára is a parkot és a tárlatokat. Mindez pedig Görög ezredes vezetése alatt valósulhatott meg, pont úgy, ahogy 25 éve felettesei megjósolták: „maga még elég fiatal ahhoz, hogy talán még megéri, mire itt lesz valami”.