Katalin cukorcsipkés álmai - A gárdonyi óvónő harminc éve készít mézeskalácsokat minden ünnepkörre

Részletek

Portré

2021. március 18. csütörtök, 12:01

A mézeskalács nem csak az év végi ünnepkör szerves része. Ha nem fogy el karácsonyig, még a következő hónapokban is elővehető. Ropogós, illatos, dekoratív sütemény, amelynek szépsége abban rejlik, hogy bármilyen stílusban elkészíthető, és így mindenkinek örömet lehet vele okozni. A gárdonyi Simon Katalin harminc éve készíti ezeket a gyönyörűségeket.

Sorakoznak a szebbnél szebb mézeskalácsok Simon Katalin gárdonyi otthonában. A formák és a színek sokfélesége mellett azonban mindegyikben van valami közös: főképp az, hogy érezhető precizitással és szeretettel készültek. De hogy mennyire, arról maga a gárdonyi óvónő mesélt a Velencei-tó magazinnak: – Mindig szerettem kézműveskedni, de a különböző kreatív korszakaim közül a mézeskalács maradt meg számomra véglegesen – immáron harminc éve. Ebben ki tudok teljesedni, és mondhatom, hogy teljesen kikapcsol, amikor velük foglalkozom. Annyira jó hobbi, hogy miközben készítem, teljesen megfeledkezem a külvilágról, az idő múlásáról. Körbevesznek a celofánok, a csomagolások, a mézeskalácsok, dekorációk, és megáll az idő – meséli Katalin, akinek a karácsony elmúltával sem ér véget a szezon. Készített már bálokra ültetőkártyát mézeskalácsból, farsangra bohócot, húsvétra pedig mézeskalács tojásokat. Merthogy van tojás formájú szaggatója is. Persze még ezerféle, hiszen egy óriási szekrényrésze csak ilyen formákkal van tele. A kör nem zárul azonban be a téli-tavaszi ünnepekkel, mert a halloweennel és a Márton-nappal újra kezdődik. Majd a körforgás leglényegesebb szakaszához érve, végre ismét kezdődhet a karácsonyi szezon!

Katalin nyolcadik osztály végén költözött Gárdonyba családjával. – Abban,hogy óvónő lettem, biztosan közrejátszott az is, hogy mindig is szerettem a kézműves elfoglaltságokat, a kreatív tevékenységeket. A családban ez egyébként is jellemző volt. A nagymamám például csipkét horgolt, a testvérem is nagyon ügyes. Édesanyám szintén óvónő, tőle is sok mindent tanultam – meséli, s közben rendezgeti az elkészült alkotásokat: mívesen megmunkált csillagok, koszorúk, leheletnyi cukorcsipkés
alkotások, s mellettük az elmúlt évek népszerűvé vált figurái: a karácsonyi manók és a Mézi figurák, azoknak is a fiú és a lány változata. Csoda kedvesek,ahogy a mellettük „pillogó” kör alakú fejecskék is, szarvasos és hóemberes dekorációval. Különlegességüket az adja, hogy mindegyik egyedileg, kézzel készült, és komoly figyelmet szentelt nekik alkotójuk.

A népszerű Mézik, akiket párban készít el alkotójuk

A kisült mézeskalácsokat dobozba teszi három napra, csak ezután veszi elő őket, miután „megértek” a díszítő műveletre. Ami szintén eltart több napig… – A cukormázhoz a tojásfehérjét nem verem fel, és nem mellesleg keveset keverek ki egyszerre, mert másnap már nem szeretem újra felhasználni az anyagot. Más lesz az állaga, nem olyan jó dolgozni vele. De a díszítés is több etapból álló folyamat: először kontúrozom, aztán ismét félreteszem a kalácsokat, hogy a máz megkeményedjen. Nem festek rá rögtön, hogy ne lökjem le a kontúrt – árulja el a dekorálás titkát Katalin, akinek még nagyon sok terve van a következő évekre. Szeretne többet foglalkozni a mézeskalács írással, a tojás írókázással, de a tudását és tapasztalatát is szívesen átadná azoknak, akik hasonló örömüket lelik a mézeskalács készítésben, díszítésben. Addig is tavaszra, húsvétra hangolódva készülneka tojás és nyuszi alakú mézeskalácsok, melyek dekorálása közben az álmokat tervekké kovácsolja.

A mézeskalács dekorálás hosszú, időigényes művelet, melyben Katalin órákra el tud merülni
Fotók: S. Töttő Rita, Simon Katalin

str