Remekbe szabott alkotások a kastély falain

Részletek

Kultúra

2020. február 20. csütörtök, 14:05

Munkácsy, Mednyánszky és Markó ecsetvonásait is egészen közelről vehette szemügyre a látogató a Halász-kastélyban – köszönhetően Kovács Gábor gyűjteményének. Számos hazai és néhány jelentős külföldi kiállítás után ugyanis a kápolnásnyéki Halász-kastély csodálatos tereiben mutatkozott be a kollekció, olyan speciális válogatással, amely végigvezette a látogatót a magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb évszázadán.

Székesfehérvártól és Budapesttől is alig több mint fél órányira, a 2016-ban, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak köszönhetően újjáépített kápolnásnyéki Halász-kastélyban 2019. szeptemberében országos érdeklődésre számot tartó tárlat nyílt. Az izgalmas művészettörténeti utazás végigvezette, hogyan fejlődött a magyar festészet az 1810-es, '20-as évektől kezdődően, a nemzeti öntudatra ébredés periódusától a század végéig. Amikor a magyar művészet nem csak behozta azt a néhány száz éves lemaradását az európai festészethez képest – hiszen korábban nem volt önálló magyar festészet -, de Paál Lászlóval, Munkácsyval, Mednyánszkyval és Vasaryval be is lépett a világ élvonalába. A gyűjtemény a korszak reprezentatív bemutatója volt, felvonultatta a magyar festőkre akkor jellemző összes fontos stílusirányzatot, a klasszicista kezdetektől a romantika és a realizmus térhódításán át egészen a századvég naturalizmusáig. Csak néhány név a lenyűgöző válogatásból: Paál László, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Székely Bertalan és Barabás Miklós alkotásait is felvonultatta a tárlat, mely 2019. november 10-ig állt nyitva a látogatók előtt. 

Tájaktól a portrékig 

 A természetközpontú tájképfestészet remekbeszabott alkotásai mellett portrék, realista emberábrázolások és romantikus életképek, csendéletek is helyet kaptak a falakon. Itt volt alkotásával idősebb Markó Károly, a magyar tájképfestészet egyik megteremtője, Mednyánszky László, aki mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és Munkácsy Mihály is, akitől a Pihenő hölgy című alkotást ismerhette fel a közönség a tárlaton. 

A mai nemzetnek is fontos 

A kiállítást Latorczai Csaba, a kultúráért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg azzal, hogy hangsúlyozta: a Magyar Kormány számára Munkácsy festészete különös jelentőséggel bír, mint az köztudomású, hiszen hosszas tárgyalások eredményeként került sor arra, hogy a Krisztus szenvedését megörökítő festményt az állam megvásárolhatta és így a trilógia egésze végre a magyar állam tulajdonába került. „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás a nemzeti sokszínűséghez - olvashatjuk Magyarország Alaptörvényében. Ugyanitt a B cikkében kinyilvánítjuk azt is, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Míg 2010-ben a központi költségvetés 172 milliárd forinttal támogatta a kulturális ágazatot és így kulturális örökségünk megőrzését, ez az összeg a nemrég elfogadott 2020-as költségvetésben 584 milliárd forint lesz, amely arányaiban is, európai összehasonlításban is kiemelkedő.” – fogalmazott az államtitkár, majd pedig a tárlatot szervező alapítványnak – és L. Simon László alapítónak - megköszönte, hogy zászlajára tűzte: elősegíti a festői Velencei-tó környékén a lokális kulturális élet felpezsdítését s a nívós turizmus fejlődését.

Kovács Gábor műgyűjtő, a képek tulajdonosa pedig elárulta: „Ezeknek a képeknek mindegyike valamilyen módon az én lelkemnek egy darabja, melyek nagy részében engem elsősorban a fény és a nap fogott meg.„