Keresés


Kulturális, idegenforgalmi, gasztronómiai, gazdasági magazin
Hirdetés

A magazin letölthető változata




Az ingyenes Velencei-tó Magazin legújabb számát megtalálják a Tourinform irodáiban, a tó térségi szállodákban és a különböző vendéglátóhelyeken.

VELMA rövid hírek


Hirdetés

Vendégsereg, pezsgő kulturális élet: volt és lesz - A velencei Meszleny-kastély története

A Vas vármegyei Meszlen községből eredeztetett, majd Győr vármegyén keresztül Fejér megyébe származó katolikus Meszleny család Fejér megyei ágát alapító Meszleny János (1659–1736) a család Fejér megyei birtokainak is megalapozója. Győr megyében szolgabírói tisztet töltött be, majd 1701–1725-ig töltötte be a Fejér megyei alispáni tisztséget, amelybe beleesett a kuruc korszak is. Fejér vármegye nemesi közgyűlése Székesfehérváron, 1701. július 8-án a prelátusok, bárók, mágnások és nemesek szavazásával Meszleny Jánost választották meg új alispánná, aki egyben Győr megye szolgabírája is volt. Győr mellett, majd később Székesfehérváron, a város legfontosabb középületében, az úgynevezett régi megyeháza épületében lakott, bizonyítottan még 1712-ben is.


Részletek egy régi képeslapon. A képeslap a Zempléni Múzeum gyűjteményéből származik

Meszleny János élete folyamán házasságok révén (háromszor nősült) és birtokvásárlásokkal is bravúros ügyességgel növelte birtokait. Fejér megyén kívül még három megyében – Tolna, Veszprém és Győr megyében – voltak birtokai. 1694-ben elvette első feleségét, tolnai Festetics Máriát, Komáromy István özvegyét, akinek második házasságakor 18 ezer forint hozománya volt. Meszleny János első házassága, örökség révén lett először Velence egy részének birtokosa, majd vásárlás, kölcsön fedezet, zálog, átruházás útján pedig Velence egészének birtokosa lett. A török idő alatt elnéptelenedett Velence pusztát 1714-ben telepíttette be Vincze János nevű intézőjével – nagy valószínűséggel a család korábbi Vas megyei birtokairól hozatott családokkal.


A Meszleny-kastély jelenleg Velencén: az állagmegóvási munkálatok októberben kezdődtek el. – Fotók: S. Töttő Rita

Meszleny Jánosnak első feleségétől, Festetics Máriától egy fia, Meszleny Pál (1694-1759) és öt lánya született. A birtokot Pál nevű fia örökölte, a leányágakat pénzben kellett kifizetni. Ez azonban nem történt meg, hanem Pál a „Kétezer Forintokat” dupla értékű birtokokkal váltotta meg, így a nőági örökösödés is elindult. Meszleny Pál volt a velencei családi birtok fő kezelője, egyben Velence kegyura. Az ófaluban felépíttetett egy kis kápolnát, s a család első kúriája, a volt Meszleny – Hausszmann – Schwindl kastély építtetése is az o nevéhez köthető. A családi majorságok kiépítését az 1740-es években kezdték meg. Fejlett majorsági gazdálkodást alakítottak ki. Meszleny Pál 51 éves volt, amikor első fiú gyermeke, Meszleny János (1743–1794) megszületett, majd későbbAntal (1748–1791). A fiatalabb fiú, Antal kezdte el a XVIII. század utolsó harmadában a Velencei-tó keleti végénél elterülő egykori Fürdetőnek nevezett tóparti szakaszon (a mostani Tábor út és Széchenyi út közötti területen, a Bágyom-patak feletti dombon) a családi kúria építését, később ez lett a kúria északi és déli szárnya. Fia, Meszleny Ignác (1781–1828) Fejér megyei szolgabíró építtette a kúria keleti-nyugati szárnyát, amely így már kastélynak volt nevezhető. Az épület nagy részét alápincézték, illetve egy nagyobb borospince kapcsolódott a kastély épületéhez, a tó felé eső domb alatt, amely több 10 ezer liter bor befogadására volt alkalmas. Szintén a tó felé néző területen egy gyönyörű sétányos parkot alakítottak ki, középpontjában egy szökőkúttal, melynek vízét a Bágyom-patak melletti „kútházból” pumpálták fel a kastély emeletén lévő tartályba, amely vezetékes rendszeren keresztül látta el az egész épületet vízzel.


Eleganciáját és hajdan volt szépségét ma is őrzi a kastély

A patakon egy szigetet és egy mesterséges vízesést alakítottak ki, fölé pedig 5 hidat építtettek. A parkban a sétányok mentén műromokat is lehetett találni. Komoly botanikai ritkaságok voltak találhatók a kastély környékén. Értékes fákat ültettek: vízi ciprust , óriás mocsári tölgyeket, vörös levelű juharfákat, törökmogyoró fákat, amelyek közül három darab ma is él –, nagyjából 250 évesek, valamint hatalmas vadkörtéket, egyenes és csüngő kőrisfákat, japánakácokat és rezgőnyárfákat. Az öröklés során a birtok következő gazdája Meszleny Lajos (1804–1868) császári és királyi kamarás lett. Fiai közül Meszleny Lajos (1851–1901) volt a családi birtok kezelője. Halála után testvére, Meszleny Pál (1856–1939) váltotta meg az örökösöktől a családi birtokot és o alapította meg a MagyarBotanikai Társaságot. Felesége a csalai Kégli Anna volt, aki komoly hozományt kapott házasságkötésükkor.


Régvolt kulturális élet helyszíne - ma rom és törmelék, de már nem sokáig

A kastély és környéke vonzotta a Velencei-tóhoz kiránduló nemesi családokat. Híresek voltak az irodalmi, zenei események, amelyekre nagyszámú vendégsereget hívtak meg. Az 1900-as évek elején nagy hírük volt a Meszleny testvérek vízi-vadászati eseményeinek, amelyeken híres emberek, és mágnások is részt vettek. 1936 októberében még a Zivatar Kemenespusztán című magyar film forgatásának helyszínéül is kibérelték a kastélyt. A birtok és a kastély utolsó tulajdonosa 1945-ig ifj. Meszleny Pál (1889–1975), akinek leszármazottai ma is élnek még.
Kupi László

Forrás:
Sárvári Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig, Bp., 1993.
Meszleny Ignác: Velencei tallózások, 1999.
Kupi László: Város volt, város lett Velence története, 2004.