Kincsestáj a Velencei-tó és a Vértes között

Részletek

Kitekintő

2021. augusztus 09. hétfő, 10:10

Minél több élmény egy út alatt – ez a mai kerékpáros turista álma. Koncentráltan, akár egy hosszú hétvégébe sűrítve megkapni mindent a gasztronómiától kezdve a látványosságokon keresztül a színes programokig – aktívan, kerekezve, bringapontokon felfrissülve, szállásokon megpihenve – ez a Kincsestáj projekt lényege, amely hamarosan összeköti a Velencei-tó térségét a megye legszebb kirándulóhelyeivel.

Bodajkról indul, elhalad a Velencei-tó mellett és a csókakői várnál fejeződik be az az útvonal, amely Fejér megye több turisztikai látványosságát, népszerű kirándulóhelyét köti össze – nem csak gondolatban, de kerékpárutakkal, frissítőpontokkal, gasztronómiai és rendezvényhelyszínekkel is. Mindezt a kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében, azért, hogy a térségbe érkező biciklisek számára hosszabb, akár több napos, magas minőségű, kényelmes kirándulólehetőséget biztosítsanak. A Kincsestáj projekt alapítótagjai a bodajki vadászkastély a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a csákberényi művészmalom és a kápolnásnyéki Halász-kastély. A tervekről és a projekt részleteiről Kósa Margó, a bodajki vadászkastély igazgatója számolt be:

– Azzal a céllal hoztuk létre ezt az izgalmas projektet, hogy a hozzánk látogató turistákat minél több izgalmas turisztikai célponthoz elvezessük. Aki ugyanis ebbe a térségbe ellátogat, rövid utazáson, kerekezésen belül találhatna még hasonló érdekességeket. Ha ezeket egymásra fűzzük, akkor a térségbe érkező turista hosszabb időt tölt itt, bejárja a környéket és kellemes élményekkel távozhat – fogalmazott Kósa Margó, hangsúlyozva, hogy a projekt gyakorlatilag egy egyezség a rendezvényhelyszínek között, amelyet infrastruktúrával, közös rendezvényekkel és jegyekkel, további helyszínajánlókkal és szálláslehetőségekkel tesznek kerekké. A turisztikai területeken a hasonlóan széleskörű együttműködés még manapság is meglehetősen ritka. Az együtt gondolkodás már másfél éve elkezdődött, és ahogy a helyszínek is alkalmassá válnak – mint például a bodajki kastély a felújítást követően –, azonnal aktívan kapcsolódnak a projekt közösségéhez. Az együttműködés fontos része az összehangolt rendezvényszervezés, ami azt jelenti, hogy nem szerveznek egymásra hasonló programokat. Ez a fajta szakmai együttműködés mindenkinek jó: a turistáknak azért, mert így számukra minden érdekes programon részt tudnak venni, a rendezvényhelyszíneknek pedig azért, mert akár több látogatót is be tudnak csalogatni egy-egy eseményre. Így érdemes lesz mindenhová ellátogatni, és nem egy-két szombatra csúcsosodik ki a nyári programdömping, hanem mindig egyenletesen izgalmas ajánlatokat tud kínálni a térség.

Kósa Margó

– Mindegyik helyszínen ott lesz például a másik rendezvény meghívója, illetve közös jegy is vásárolható lesz a Kincsestáj projekt keretein belül – meséli Margó, aki jól tudja, hogy rengeteg biciklis turista várható a térségben, ezért is lesz jó ez a projekt: helyszíneket összekötő kerékpárutak kitáblázását egy külön fejlesztési projektben például már megpályázták. Ebben már Kincsestájként táblázzák ki a környéket. A kerékpárút nyomvonala a bodajki vadászkastélytól indul, elmegy a bodajki zarándokudvarig, elvezet a bodajki tóhoz, majd pedig kivezet a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyig. Innen egy kicsit hosszabb út következik a Velencei-tó érintésével a kápolnásnyéki Halász-kastélyig, majd pedig visszavezet Csákberénybe, a Kilroy Rendezvényközpontig. Innen a móri Lamberg-kastély a következő cél, majd pedig a lovasberényi Cziráky-kastély és végül, de nem utolsó sorban a csókakői vár.
– Ehhez a nyomvonalhoz igazodva vezetjük majd végig a turistákat a térségen. A környező épített és természeti kincseket mutatjuk be a bicikliseknek, s közben rengeteg lehetőség mutatkozik a kikapcsolódásra, egy finom étel elfogyasztására, pihenésre, kulturális feltöltődésre és szórakozásra is. Olyan közeget jelent ez, ahol a vendégek akár 2-3 napot is el tudnak tölteni – mutat rá az igazgatónő.

Bodajki kastély - a tervek szerint hamarosan elkészül a felújítás és a helyszín becsatlakozik a Kincsestáj projektjébe

A turisták gyakran úgy érkeznek egyegy helyszínre, hogy meglátják például az egyik kastély programját. Ám ha mindezt a lehetőséget kibővíthetik más hasonló élményekkel, akár 1-2 napon belül, akkor ezt örömmel is meg is teszik. A Kincsestáj így öleli majd fel a lehetőségeket, és kínálja fel azokat az érdeklődőknek. – Szeretnénk majd ajánlani a projekten belül olyan gasztrohelyeket, szállodákat, cukrászdákat, kávézókat, bármit, ami érinti a kijelölt útvonalainkat és mi magunk is meggyőződtünk róla, hogy minőségi szolgáltatást nyújtanak. Azt szeretnénk, hogy a Kincsestájról tudják, hogy ha ezen végig mennek, akkor az jó élményeket jelent majd. A védjegy ugyanis, amely a Kincsestájhoz kapcsolódik, a jó minőséget jelenti.

A Kincses táj projekt helyszínei:
Bodajki vadászkastély
Bodajki zarándokudvar
Bodajki tó
Fehérvárcsurgói Károlyi-kastély
Kápolnásnyéki Halász-kastély
Csákberényi Malom
Móri Lamberg-kastély
Lovasberényi Cziráky-kastély
Csókakői vár

str

Bodajk – kisváros, nagy múlttal
A Velencei-tótól mindössze 31 kilométerre, Fejér megyében található Bodajk, amely a megye legkisebb közigazgatási területű városa. A hangulatos település több természeti, illetve épített örökséggel is büszkélkedhet. A 4300 lakosú kisváros a Vértes és a Bakony találkozásánál a Móri-árokban fekszik. Nevét a tőle északkeletre fekvő, népi nyelven Bodoknak – azaz Vértesnek – nevezett hegységből származtatják. A korábban avarok, majd rómaiak lakta település a honfoglaláskor Árpád fejedelem törzse számára is kiváló letelepedési helyszínül szolgált. Szent István király és Szent Imre herceg gyakori látogató volt itt, a környék forrásainak gyógyító vizei miatt. Számos harc dúlt a környéken, a török hódítás idején Bodajk is az oszmán seregek áldozatául esett. Később, a felszabadulást követően a magyar népesség újból erőre kapott, így 1747-ben mezővárosi oklevelet kaphatott. Majd nagyközség lett, de 2008 óta ismét városi ranggal büszkélkedhet. Bodajkon sétálva megelevenedik a történelmi múlt. Érdemes megnézni a római szarkofágot, a mai városházát, amely 1820-ban épült klasszicista stílusban, a Hochburg-Lamberg kastélyt és a kapucinus kolostort, amely ma plébánia ház. Nepomuki Szent János szobra, a bodajki kálvária szoborcsoportja és a szabadtéri szoborpark is megér egy látogatást.

Ásványi anyagban gazdag tó
A település szívében található a Bodajki-tó, melyet máig természetes gyógyforrások táplálnak. A tó vizének összetételéről az első szakvélemények nagyjából a 18. század közepén születtek meg, melyekben megállapították, hogy a vízben nagy mennyiségben van jelen az úgynevezett szappanföld. Ennek hatására akkoriban a Bodajkon élő asszonyok szappan nélkül tudták kimosni ruháikat. A tavat tápláló források vize továbbá a magnéziumon, szénsavon, s a szappanföldön kívül sziksót, vasat, lúgsót és más ásványi anyagokat is tartalmaz. A tónak, illetve annak közvetlen környezetének a fejlesztése az önkormányzat vezetésével 2017-ben kezdődött el, s az mind a mai napig tart.

Bodajki zarándokhely
Ugyancsak a városban található a Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegytemplom, amely ma már a megyei értéktárban is szereplő épített örökség. A római katolikus templomhoz, illetve a zarándokhelyhez tartozik továbbá egy kegyudvar, kolostor, kálvária és zarándokház is. Maga a kegytemplom a 18. században élő, móri kapucinus atyáknak köszönhetően jött létre. Bár az 1742-es felszenteléskor csak egy ideiglenes faoltár állt a templomban, az 1745-ben elkészült főoltár már Szent Timóth és Szent
Teofilus ereklyéit is tartalmazta. A templom állapota azonban az évszázadok alatt megromlott, így azt 1992-ben belülről restaurálták a szakemberek. Húsz évvel később pedig ismét felújítási munkálatokba kezdtek a templomban, és megkerülhetővé tették a kegyoltárt, így mögötte kaptak helyet a lelkipásztori körzethez tartozó egyházközségek
ereklyéi.

Pazar panoráma a Gaja-szurdokra
Bodajk szomszédságában található a Károlyi-kilátó is, melyről pazar panoráma ígérkezik a Gaja-szurdokra. A természetben lévő kétszintes, acélból készült kilátót egy sziklaszirtre tervezték, s építették meg. A legfelső szintjéről pedig lenyűgöző kilátás tárul a kirándulók szeme elé, hiszen beláthatják a térséget egészen a fehérvárcsurgói víztározóig, és más szemszögből is megismerhetik a Gaja-szurdokot. A Károlyi-kilátót gróf Károlyi Gyuláról, a fehérvárcsurgói vadaskert alapítójáról nevezték el, és az könnyen
megközelíthető Bodajk városa felől is.

bn
Fotók: Kőmíves András, S. Töttő Rita