Velencei bor, tengereken át - Szent Benedictus Borlovagrend: az első és legnagyobb hagyományokkal rendelkező helyi borrend

Részletek

Ajánló

2020. november 19. csütörtök, 10:43

Fejér megyében a Velencei-tavi régió környezeti adottságainak és a fejlődő borászati célkitűzéseknek köszönhetően egyre több minőségi bor készül. A térség így nem csupán a kézműves söreiről, gasztronómiai kultúrájáról, turisztikai, kulturális és művészeti fejlesztéseiről, hanem a velencei-tavi borokról is híressé vált. A méltán elismert helyi borok története egészen a múlt századig nyúlik vissza, ám a legkorábbi, borkultúrához kapcsolható leletek az első bronzkorból, a Bence-hegy mögötti területen fekvő, nadapi szintezési pont melletti János-hegy tövéből származnak.

A legenda szerint a világtengereket járó angol matrózok keletről tartottak hazafelé, s a viharban hánykolódó hajó fedélzetén ízlelgették a velencei borokat, ez volt az egyetlen nedű, amely nem romlott, és nem tört meg, míg a hajó Angliába ért. A közel harminc éve működő Szent Benedictus Borlovagrend felavatási ünnepsége is ehhez a mondához kötődik – de erről később. A kezdetben Szent Benedictus Borrend, majd a későbbiekben Borlovagrend néven ismert egyesület mindennapjairól annak elnöke, Turcsányi Sándorné Marianna mesélt a Velencei-tó magazinnak. – A múlt században a velencei borvidék szőlősgazdái a jó termés érdekében gyakran fohászkodtak Szent Orbánhoz, így a gazdák az 1980-as évek közepe felé felállítottak a velencei Bence-hegy Sárgaföldes útján egy Szent Orbán kőszobrot. Richter Ferenc munkájának avatási ünnepsége jó hangulatban és sikeresen zajlott, így a hagyományteremtő céllal megrendezett ünnepséget a helyiek attól fogva minden évben megszervezték – kezdi az előzményekkel az elnök asszony.

Turcsányi Sándorné Marianna, a Szent Benedictus Borrend elnöke. - Fotó: Kőmíves András

A kezdetek
Az Etyek–Budai borvidéknek három hegyközsége van: az Etyeki-, a Budai és a Velencei-tó körzeti hegyközség. Az utóbbi 1990-ben alakult meg, így összefogva a velencei-tavi tájegység jó bortermő helyeit –, melyek között Pázmánd, Kápolnásnyék, Nadap, Velence, Sukoró, Pákozd, Gárdony és Agárd is szerepelt. Magyarországon az 1980-as évek második felétől alakultak meg a borrendek. 1993 májusában Velencén tizenhárom alapító taggal megalakult a Szent Benedictus Borrend. A borrendi ruha formáját, az avatási ceremóniát és a díszpalástot Mayláth Endre – örökös nagymester - alakította ki Lukács László történész segítségével. A borrend elsődleges feladata a minőségi és a tájra jellemző szőlőfajták termesztése, valamint a minőségi és nem mennyiségi borkészítésre, illetve fogyasztásra való ösztönzés, céljuk pedig a minél szélesebb körben történő kulturált borfogyasztás népszerűsítése. Forrás: Kupi László helytörténeti kutató munkája

Nagy ünnepek és felavatás
A borlovagrendnek évente két nagy rendezvénye van, május végén a Szent Orbán napi rendezvény, illetve a novemberi Liberália ünnep. – A jeles napot követő hétvégén tartjuk a Szent Orbán napi programunkat, amely az Egyesület legnagyobb rendezvénye. A Bence-hegyi eseményen 30-35 országos borlovagrend tagjai vesznek részt – mondja Turcsányi Sándorné Marianna. – Ezen az eseményen történik meg a felavatás is, mely szorosan fűződik a velencei bor legendájához, hiszen a viharban hánykolódó hajó fedélzetét két borospalackon keresztbe tett deszka helyettesíti, ezen állva kell egy pohár bort úgy meginni, hogy a pohárban egy csepp se maradjon. Ezt követően pedig az eskütétel következik – meséli a nagymester. – Őszi rendezvényünk pedig a Liberália ünnepe, amely egy szabadtéri programsorozat, ahol ünnepi beszédekkel, köszöntőkkel,és egész estés borozással várjuk a látogatókat, természetesen itt is szívesen fogadjuk más borrendek képviselőit.

A borlovagrend Orbán napi ünnepélyes vonulása a velencei Bence-hegyre. - Fotó: Kupi László

A száraz borok kedvelője
A jelenleg harmincnyolc tagból álló borlovagrend tavaly vesztette el korábbi elnök-nagymesterét, Dr. Hajdú Frigyest. A rendkívüli közgyűlés keretében megválasztott elnök, a 2009 óta tag Turcsányi Sándorné Marianna már több tíz éve szoros kapcsolatban áll az egyesülettel.
–Mindig is szerettem a jó borokat, különösen a száraz nedűket. Tulajdonképpen a szakmám is ez, illetve oktattam is a szőlészetet, azonban saját szőlőm nincs. 22 évet dolgoztam Velencén, 14 évig voltam a Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium igazgatója. Az iskolában vendéglátási, illetve mezőgazdasági ismeretek oktatása is folyik, így az intézmény szervesen kapcsolódott a velencei-tavi szőlőkhöz. Akkoriban sokat segítettünk a borlovagrendnek a rendezvények lebonyolításában, hiszen a fiatal diákok felszolgáltak, amely számukra egy kiváló szakmai gyakorlati lehetőség volt, a tanárok pedig mint szakmai gyakorlatvezetők voltak jelen az eseményeken, így mondhatni egyfajta szerves együttműködés jött létre a borrend és az iskola között.

Első csütörtök
Hagyományteremtő program a Szent Benedictus Borlovagrend életében az Első csütörtök, melyet a helyi plébánián tartanak meg. A rendezvény lényege, hogy minden szőlősgazda a saját borát mutatja be, kellemes hangulatú térben és közösségben. A Velencei-tó északi, illetve déli részéről rengeteg borász csatlakozott már a velencei központú Szent Benedictus Borlovagrendhez, az egyesület célja mégis az, hogy egy állandó helyet találjanak, ahol bemutathatják a borlovagrend történetét, saját borait,
zászlóját és egyedi ruháit. – Mindezek mellett szeretnénk megmutatni magunkat, illetve a Velencei-tavi borokat, persze nem versenyszerűen, hanem a borrendek együttműködésére alapozva. A Szent Benedictus Borrend évente saját borversenyt is rendez, melyen meghívott borbírálók vesznek részt. Ezen kívül az egyesület borászai országos borversenyeken is megmérettetik magukat, melyeken általában igen jó – arany, illetve ezüst – eredményeket érnek el.

A Szent Benedictus Borlovagrend egyik hangsúlyos rendezvénye, a novemberi Liberália ünnep. - Fotó: Kupi László

Napjainkban a velencei borvidék szőlőterülete több mint 600 hektár. A térség legkedveltebb szőlőfajtái között szerepel a zöld veltelini, a rajnai rizling, az olaszrizling, a chardonnay, a rizlingszilváni, az ezerfürtű és a zenit is. A borvidék a környező hegyek védelmében húzódó, de szelek által járt terület, melynek jó minőségű talaja gyümölcsös, finoman érlelt savakat idéz a borokban. A Velencei-tó környéki gazdák 2001-ben alapították meg a Velencei- tó Környéki Borút Egyesületet, ezzel is öregbítve a helyi borok ismertségét.

bn