Egyensúlyban ember és állat viszonya - A monumentális medve szobor Kápolnásnyéken kap új helyet

Részletek

Kultúra

2021. november 24. szerda, 10:16

Szőke Gábor Miklós szobrászművész monumentális és szimbolikus alkotásai az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás legnépszerűbb elemei voltak. Az egyik ezek közül hamarosan új helyre költözik, mégpedig a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpont elé. A korten acélból készült medve reflektál a Kárpát-medence fenevadára, a barna medvére. Az alkotó mesél a mű éles karmairól és fogairól, s arról, hogy a talpa alatti ezüst, fényes nyilak mit jelképeznek. A művész az alkotás folyamatáról, a világkiállításra készült szobrok ihletadó gondolatairól is sok mindent elárult a Velencei-tó magazinnak.

– Több alkotás elkészítésére kapott felkérést a vadászati kiállításra – készített vizslát, nyulat, medvét, csodaszarvast, vaddisznót, valamint egy monumentális üdvözlő szobrot. Mi volt a fo koncepció a témaválasztásnál? – Két és fél évvel ezelőtt kért fel az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa, Kovács Zoltán államtitkár, hogy tervezzem meg a nemzetközi esemény üdvözlő szobrát, hullajtott agancsokból. A magyarok legősibb szimbólumát, totemét képzeltem el, a Csodaszarvast. A csodaszarvas égi szimbólum, a föld és az ég összekötője, kilenc ágú agancsai az égbe emelkednek. Egy hatalmas bőgő szarvasbika fejet terveztem, amelynek a száján keresztül lehet belépni a világkiállítás helyszínére, a látogatók a szobor belsejében áthaladva, az agancs csipkefüggöny alatt szimbolikusan egyé válhatnak a természettel, amely az „Egy a természettel” világkiállítás fő üzenete is. A világkiállítás és az épített környezet léptékéhez igazodva találtam ki a méreteket: 16 méter magas, 22 méter hosszú az alkotás, amely, több mint 10 tonna hullajtott agancsból épül fel. A szobrot nagyságrendileg 25 tonna rozsdamentes acélváz tartja meg. Az agancsok összefonódása szimbolizálja a nemzeti összefogást, ugyanis két éven keresztül gyűjtötte Magyarország összes erdészete és számos felajánlás is érkezett. A szobor világkiállítás után tovább él Keszthelyen, a Helikon kastély és a Vadászati Múzeum ősfás parkjában kap majd helyet.

Munka közben az alkotó 

– A Totemen kívül, a Magyar Pavilonban még öt szobra található. – Mindegyik a magyar vadászat, kultúrájához, történetéhez és történelmi Magyarország élővilágához kapcsolódik. Ebben a pavilonban található a központi magyar kiállítás, ahol L. Simon László volt a kurátor. A Zrínyi halála című munkám a magyar történelem leghírhedtebb vadászbalesetét dolgozza fel. Egy felbőszült vadkant ábrázol, véres agyarakkal, ahogy Zrínyi mentéjét tapossa. A történelmiségre ráerősítve a vadkant 300 éves vörösfenyőből készítettem el, amelyet megégettem. A lábai alatt szétterülő mentét Zrínyi Miklós portréi alapján rekonstruáltuk Mojzes Dóra jelmeztervezővel.

A Zrínyi mentéjén taposó felbőszült vadkant vörösfenyőből készítette Szőke Gábor Miklós

A történelmi jelentőség kiemelését a szobor méretével is hangsúlyoztam, a szobor kétszerese egy életnagyságú vadkannál, a mente pedig alatta 4 méter hosszú. A Hajtás közben egy menekülő nyulat ábrázol, amely tölgyből készült, korten acél talapzattal. A Ne igyál előre a medve bőrére! egy nyilakat széttaposó, üvöltő medvét jelenít meg. A kiállítás központi látványeleme a Seuso-kincsek felett lebegő szobrom, amelynek a „Magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” címet adtam. Ennél egy Csodaszarvas rajzolódik ki az arany nyílzáporból, amely szintén rozsdamentes acélból készült és többezer nyílból épül fel. A látogatókat a pavilon főbejáratánál a Vizslató Fátyol szobrom köszönti, melynek alakját a kiállítás kabalájáról, Fátyolról, a drótszőrű vizsláról formáztam meg. A szobor tölgyből készült, korten acél talapzattal. A vadkan mentéjét kivéve mindegyik szobrot úgy alakítottam ki, hogy időjárásállóak, akár kültéren is elhelyezhetők legyenek, így a világkiállítás végeztével is állandóan megtekinthetőek lesznek Magyarország különböző kulturális intézményeiben.

Sok ezren csodálták meg a műész Totem című csodaszarvasát, és értették meg az üzenetét

– Saját ötlet volt egy-egy alkotás? Mi vezérelte épp ezeknek az állatoknak a megformálásában? Különösképpen a medve esetében, hiszen ez kerül Kápolnásnyékre.
– Mint minden alkotásomnál, ezeknél a szobornál is szabad kezet kaptam. A kiállítás fo vezérvonalához illeszkedő vadállatokat terveztem meg. Mindegyik vezérállat kapcsolódik a kiállítás történetéhez. A „Ne igyál előre a medve bőrére” a medvevadászat szekcióban kapott helyett. A vadásznagyjaink és történelmi Magyarországon fellelhető állatok preparátumai mellett bemutatott szobraimnál az állatok győzedelmeskednek, így van egyensúlyban az ember és állat viszonya. A medve korten acélból készült,
amely világosbarna színezetű, sötét foltjaival reflektál a Kárpát-medence fenevadára, a barna medvére. Éles karmait és fogait is szintén ebből az anyagból alakítottam ki. Az állat rusztikus felületének az ellensúlyozására a talpa alatti nyilak fényes, ezüst színű rozsdamentes acélból készültek. Az ember jelenléte a nyilakból következtethető vissza, amelyek a medve hatalmas talpai alatt szétzúzódnak. Méretét tekintve a szobor meglehetősen hangsúlyos: 4,2 méter magas és 2,2 méter széles. Anyaga miatt időjárásálló, ezért is kerül a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola központjának bejárata előtti füves domb tetejére.

A medve a Kárpát-medence állata a kiállítás után Kápolnásnyékre került, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola otthonába
Fotók: Kőmíves András, Gregus Máté, Jánossy Gergely